A negyvenes évek végén
2018. október 20.
Ezt a szolnoki városházát ábrázoló képeslapot legkorábban 1954. április 1-jén adhatták ki, mégis azt kell gondolnom, hogy felhasznált fotó minimum fél évtizeddel korábban, azaz a negyvenes évek végén készült. Nem túl jó felvétel, nem is igazán értem, miért éppen ebből lett az 1 forint 20 filléres kiadvány, miközben számtalan jobb kép is volt már Szolnokról. De van egy másik furcsaság is.
A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata által megjelentetett képeslap hátsó oldalán található felirat szerint a felvételen Szolnok, a Városi Tanácsház látható. Mindebből minimum az következik, hogy a fotó megjelentetésére legkorábban 1954. április 1-jén kerülhetett sor, hiszen a hazai képeslapok kiadásában évtizedeken keresztül monopóliumot élvező szocialista nagyvállalatot akkor hozták létre. Ugyanakkor a város történetének ismerői a fotózás lehetséges legkorábbi dátumát is meg tudják mondani, amihez elegendő csak egy pillantást vetni a Városháza tetejére. Ahonnan hiányoznak a sarki és a díszterem fölötti kupolák, amelyek a második világháború végén sérültek meg. Tehát ilyen képet legkorábban 1945 nyarán lehetett készíteni, de mivel a növények és az árnyékok alapján ez egy nyári felvétel inkább azt mondanám, hogy 1946 után készült a fotó. A forgalom és az utak állapota alapján pedig nyugodt szívvel azt tippelném, hogy ilyen gyér járműforgalom utoljára a negyvenes évek végén lehetett Szolnokon, a város főterén, ott, ahol a 4-es főút is átszelte a települést.
Először azt gondoltam, hogy a negyvenes évek végi időpontra egy másik bizonyítékkal is tudok szolgálni. Merthogy az a bizonyos Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata az ötvenes években megjelentetett egy három fotóból álló szolnoki képeslapot is, amelyen ugyanebből a szögből látható a Városháza/Tanácsháza (3. kép). Csak éppen a díszterem fölötti tetőzeten egyértelműen kivehető egy hatalmas, szerintem fénycsövekből összerakott vörös csillag. Amiből azt a következtetést akartam levonni, hogy a most bemutatott fotónak a vörös csillagos időszak előtt, tehát a tanácsi rendszer 1950. január elsejei bevezetését megelőzően kellett készülnie. Azaz ez a fotó 1946, 1947, 1948 vagy maximum 1949 nyarán születhetett.
Jobban megnézve a két fotót azonban el kellett vetnem ezt a megközelítést. És kicsit meg is döbbentem.
A két képen látható emberek, a helyzetük és a mozgásuk, a fák és az árnyékuk, a Városháza sarkánál álló konflis, a Táncsics utcai nagykapunál leállított kézikocsi mind egyértelművé teszik, hogy ugyanarról a felvételről van szó. Kizárt ugyanis, hogy a dolgok ugyanilyen együttállása néhány év különbséggel megvalósuljon. Ugyanakkor a három felvételes képeslapon megjelent felvételen a Városháza tetején ott az a bizonyos csillag, sőt a Táncsics utcai szárnyon villanyvezeték tartó szerkezet is látható, a kereszteződés fölött meg egy rakás vezeték.
Bár nem emlékezhetek rá, de a magam részéről nem vonom kétségbe, hogy a szolnoki Városi Tanácsház tetején az ötvenes években volt egy vörös csillag. A mai Sörárium lejáratával szemben pedig mind a két képen ott az a villanypózna, ami tarthatta a Táncsics utcai kereszteződés fölött áthúzott kábeleket, amelyek nagyon felnagyítva a csillag nélküli lapot, a homlokzatba olvadva kivehetők. De akkor mi történt? Miért kellett eltüntetni a csillagot, a vezetékeket és az épületet minden bizonnyal kiszolgáló villanypóznát a tetőről?
Csak tippelni tudok. A most bemutatott posta tiszta - tehát soha el nem küldött - egy felvételes képeslapot az ötvenes évek végén adta ki a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata.
Mivel azonban nem állt rendelkezésre új felvétel, azt a negatívot használták, ami a háromképes lapon egyszer már megjelent. Ugyanakkor a cég emberei jobb minőségben akarták elkészíteni az új kiadványt - a minőségi javulás az ötvenes évek végén valóban tetten érhető a magyar képeslapok esetében -, ezért kicsit retusálták az egyébként meglehetősen rossz, bemozduló alakokat is őrző felvételt. És az 1956-os események után talán valakinek bevillant, hogy esetleg már nincs is ott az a csillag a Városi Tanácsház tetején - avagy konkrét információi is voltak erről -, tehát leszedte. Ahogy még néhány további, zavaró apróságot. Így elsőre talán sokan azt hihették, hogy a cég egy új felvétellel lépett a piacra.
De ez csak okoskodás. Az azonban tény, hogy az eredeti felvétel nagyon jól megőrzött egy pillanatot a negyvenes évek végének Szolnokából. Amikor még alig volt autó a városban, a taxik szerepét ló vontatta konflisok töltötték be, és még nyoma sem volt a Városháza mellett a hatvanas évek közepén felépített társasháznak.