Lipcsei lap, szolnoki Szentháromság
2019. január 05.
Ez az 1911-ben Szolnokról Budapestre küldött képeslap legalább két dolog miatt is érdekes a számomra. Egyrészt az egyik legjobb felvétel a város főterén egykor álló Szentháromság-szobrunkról. Másrészt bizonyítja, hogy a lipcsei Dr. Trenkler Co. fotósa valamikor 1906 nyarán több felvételt is készíthetett Szolnokról.
Szűk két esztendővel ezelőtt már bemutattam egy Dr. Trenkler Co. cég által 1907-ben kiadott szolnoki képeslapot, amin a Verseghy gimnázium és az előtte lévő park látható. Akkor leírtam, hogy a Würzburgi Egyetemen kémikusként diplomázó Dr. Bruno Trenkler 1894-ben nyitotta meg nyomdáját Lipcsében, ami hamarosan ráállt a képeslapok kiadására. A cég a századfordulóra már egész Németországot behálózta. Tudható a lipcsei vállalatról az is, hogy 1910-re 130 nyomdagépen, hétszáz dolgozóval, milliós nagyságrendben állítottak elő képeslapokat, és a feljegyzések szerint végül 25 ezer különböző anziksz hagyta el a cég műhelyeit. Köztük legalább kétféle szolnoki is. Bár meg merem kockáztatni, hogy a Szolnokot 1906-ban megörökítő fotós nemcsak a főgimnáziumot és a Kossuth teret kapta akkor lencsevégre, de más helyszíneket és épületeket is, amelyek képeslappá lett változatai remélem, előbb-utóbb bekerülnek a gyűjteményembe.
A Szolnok főterét ábrázoló, ugyancsak 1907-es kiadású képeslap abban is hasonlít a fentebb említett főgimnáziumos lapra, hogy a feliratot ezen is javítani kellett. Azért, mert mint a virágmintás takarás alól kibogarászható, a Kossuth végéről elsőre lemaradt a h betű. Ami minden bizonnyal nagy felháborodást váltott volna ki Magyarországon, és talán a képeslap eladását is lehetetlenné tette volna. Jó lenne tudni, hogy vajon a lipcsei központban ki hívta fel erre a hibára a kiadó figyelmét, és vajon került-e forgalomba hibás feliratú képeslap! Merthogy az ilyesmi nem volt ritka akkoriban. Rengeteg olyan szolnoki lapot ismerünk, amelyeken még évtizedekkel az átkeresztelés után is Piacz-térnek nevezik a Kossuth teret, vagy éppen a Baross és a Szapáry utcákat keverték össze a kiadók.
Dr. Trenkler képeslapja azonban nemcsak azért érdekes, mert egy korabeli multi portfoliójában jelent meg - valószínűleg viszonylag nagymennyiségben, hiszen még 1911-ben is forgalomban volt -, hanem azért is, mert megőrizte az egyik legélesebb és legjobb felvételt a Kossuth téren a második világháborúig biztosan álló Szentháromság-szobrunkról. Erről is többször írtam már. Többek között azt, hogy a szobor valamikor a XIX. században került a város piacterére, a Szolnokra többször lesújtó pestis-járványok "emlékére". Egy rövid időszaktól eltekintve az 1940-es évek közepéig biztosan a helyén lehetett, sőt talán csak az úgynevezett 1-es számú irodaház építésekor, az ötvenes évek elején távolíthatták el. Hogy a mellék- és a főalakok hová lettek, jó lenne tudni, mert ma már csak maga az obeliszk pusztul a Belvárosi Nagytemplom tövében. Mindez annak ellenére van így, hogy a magyar városok egyik látványossága a helyi Szentháromság-szobor, gondoljunk akár Sopronra, Kőszegre vagy Győrre.
Ezen az 1906 nyarán készült felvételen jól látható, hogy a szobor a Városháza felé nézett, az obeliszk tetején álló főalak ugyanis a tér középvonalával párhuzamosan tartotta a keresztet. A körülbelül 6-7 méter magas alkotás főalakja alatt még két díszesebb, esetleg fejeket hordozó oszlopfő lehetett, amelyek a ma még meglévő torzóról már hiányoznak. A kép alapján ugyancsak feltételezhetjük, hogy az obeliszk középső részét négy, a sarkokra állított, és így a térre tekintő szent szobrai díszíthették, amelyek lényegében a szélesebb, körülbelül 2,5-3 méter magas talapzaton álltak. Hogy az alsó rész négy oldalán volt-e valamilyen felirat, nem vehető ki. Miként számomra az is kérdéses, hogy az ezen a felvételen még látható kovácsoltvas kerítésnek mi lett a későbbi sorsa: a 68-as obeliszk köré került, vagy annak volt sajátja, netán a Mária-szobrot ma ez veszi körül a Pólya Tibor út végén, avagy egyszerűen eltűnt, mint a szobor alakjai?
De ha már a Kossuth téren járunk 1906 nyarán, akkor gyorsan nézzünk is körbe! Bal oldalon, a fák takarása mögött ott a Városháza, majd a térnek az az oldala bebizonyítja, hogy a felvétel 1907-ben már biztosan nem készülhetett, hiszen még nyoma sincs a Népbank meglehetősen magas épületének (aminek a földszintjén ma papírbolt található). Szemben látjuk a hatvanas évek végén elbontott Steiner-féle házat, előtte az ugyancsak akkoriban eltávolított 68-as obeliszkkel. Jobb oldalon pedig a Magyar Király Szálloda, a ma már ugyancsak nem létező takarékpénztári épület és végül a még egyemeletes könyvtár, azaz a Pénzügyigazgatóság. A tér közepén lévő sokadalom pedig nem egy piaci napra utal, hanem arra, hogy a Szentháromság-szobor és a 68-as obeliszk között található, fedett artézi kúthoz nagyon sokan jártak vízért. Többen különböző kordékkal és kocsikkal, ami egyértelműen arra utal, hogy a város távolabbi pontjaira is a Kossuth térről vitték 1906-ban az egészséges ivóvizet.
