Szolnok jelképe 100 éve
2020. február 08.
Néhány évvel az első világháború után készülhetett ez a fotó, ami a szolnoki Faragó könyv és papíráruház gondozásában lett képeslap. Akkor, amikor még Szolnok "védjegye" volt a Tisza-parton sorakozó három templom. A be- és az elfogadást, meg talán a szabadságot is hirdetve.
Szolnok történelmében volt nagyjából negyedszázad, amikor a megjelenő képeslapok tanúsága szerint, a város és lakói büszkén vállalták vallási sokféleségüket és türelmüket, a másság elfogadását. Legalábbis erre utal, hogy a Szolnoki Zsinagóga 1899-es elkészülte után viszonylag sok olyan anziksz jelent meg, amelyeknek közvetve vagy közvetlenül a Tisza-parton sorakozó katolikus, izraelita és református templomok voltak a fő témáik. Mindez nagyjából az 1920-as évek elejéig, közepéig tartott, majd előbb az egyik ordas eszme, majd az azt legyőző másik miatt nem nagyon készültek ilyen képek. Aztán meg mire talán újra készülhetett volna, az egyik templomból múzeum lett.
Ez a Szolnokon működő Faragó könyv és papíráruház gondozásában megjelent képeslap lehet, hogy az egyik utolsó azok közül, amelyek még büszkén hirdették a három templomunk üzenetét. A felhasznált fotó ugyanis nagy valószínűséggel az első világháború után készült, hiszen, ha jobban megnézik, a Belvárosi Nagytemplom és a Zsinagóga között már ott áll a polgári leányiskola, mai nevén Szegő Gábor Általános Iskola épülete. És a kemény, szinte fotópapír minőségű képeslap is arra utal, hogy a képből csak valamikor az 1920-as években lett anziksz. Nagyjából akkor, amikor még nem szabadultak el azok az indulatok, amelyek például kitaszítottak a nemzetből nagyon sok olyan embert, akik az első világháborúban ezért a nemzetért harcoltak.
A történelem boncolgatása helyett nézzük inkább ezt a nagyon jó minőségű, közel száz éves fotót! A felvétel bal szélén nemcsak a XVIII. század közepére elkészült Belvárosi Nagytemplomot láthatjuk, hanem tőle kicsit balra a vele egyidős rendházat is. Nagyjából azt a tömböt, amely Szolnok egyetlen, egységben megmaradt része az 1848-as szabadságharc előtti időkből. A kép alapján nekem egyébként úgy tűnik, hogy a rendház a mai Mustármag óvoda helyét is elfoglalta, azaz jóval hosszabban elnyúlt, mint jelenleg. Persze, az sem zárható ki, hogy csalóka a fotó, és valami más épület állhatott a Szigony utca templom felőli oldalán az 1920-as évek elején.
Továbbhaladva a fotón, a templom mellett ott a már említett polgári leányiskola, ami ugye a szegedi Dóm teret is megálmodó Rerrich Béla tervei alapján épült 1914 előtt, ám csak valamikor 1919-ben indulhatott meg benne a tanítás, hiszen az épület történetének első öt évében hadicélokat szolgált. A fotó készítésekor viszont már benne működhetett Elmann Elvira, aki ebben az épületben hozta létre a szolnoki leánygimnázium ősét, amiből a mai Varga Katalin Gimnázium lett. Az épület mögött, a Tisza partjához közelebb elterülő földszintes, tornácos ház pedig az a bizonyos tűzoltólaktanya, majd államrendőrség, ami a második világháború után már iskolaként funkcionált, hogy aztán átadja a helyét előbb a Tiszaparti Gimnáziumnak, majd a vegyipari szakközépiskolának is. Ezen a képen alig vehető ki, hogy a nagytemplom tornyának tövében induló Szigony utca nem a Tiszáig futott, hanem az iskola háta mögött derékszögben elkanyarodott, és a mai Tiszai hajósok terén, ennek a viszonylag nagy, földszintes épületnek a főhomlokzata előtt ért véget.
A Zsinagóga előtt, a folyóparton álló két földszintes ház között elvileg már ott volt egy tér, amit először a várost megszálló román csapatok neveztek el saját királynéjukról, hogy aztán mi meg Sisinek állítsunk emléket vele. Az innen a református templomig látható három földszintes házból ma már egy sincs meg, nem úgy a mögöttük sorakozó emeletes házakból. A legmagasabb a Sóház út és a Tiszai hajósok terén álló Barta palota, ezen a képen még a sarki toronydísz is kivehető. A mellette lévő alacsonyabb, egyemeletes ház is áll még, sőt, az ezen a képen nehezen kivehető, ma Galéria étteremként funkcionáló földszintes épület is a helyén van, ami egyébként a tér legrégebbi épülete.
A fotó jobb szélén pedig az 1895-ben átadott református templomunk áll, amihez a kép készítésekor már a folyóparton is el lehetett jutni. Legalábbis erre utal a képen kivehető kétlovas szekér. A felvétel jelentős részét egyébként az ég és a folyó foglalja el, hiszen a három templom csak így volt befogható. Ennek köszönhetően látszik, hogy az 1920-as évek elején már egész komoly töltés védte Szolnokot a Tiszától. Amire szükség is volt, hiszen, mez a késő őszi vagy kora tavaszi kép is elég magas vízállást örökített meg. Lassan egy évszázada.
