Szolnoki dugó anno
2021. október 23.
Hétköznap a Beloiannisz út és a Ságvári körút kereszteződésénél valamikor a nyolcvanas évek elején. Használható a gyalogos aluljáró, csak a kiválasztottak parkolhatnak a pártház előtt, és a Sütő utca sarkán sem áll még a bankszékház. Mert akkor Szolnokon is szocializmus honolt.
A MNL Jász-Nagykun-Szolnok megyei Levéltára őrzi a hatvanas-nyolcvanas években a fél várost felépítő 43-as számú Állami Építőipari Vállalat (ÁÉV) fotóarchívumát. A cég belső életét illetve nagyobb munkáit megörökítő fotókból a Levéltár engedélyével rendszeresen mutat be egy-egy képet a blogSzolnok. Az erre a hétvégére kiválasztott fotó a néhai Beloiannisz (ma Baross) és Ságvári körút (ma Szapáry út és Boldog Sándor István körút) sarkát ábrázolja, és valamikor a nyolcvanas évek elején készült. Azért nem előbb, mert az ismeretlen fotós az 1981-ben elbontott Nerfeld-palota helyére épült Árkád legfelső szintjéről dolgozhatott, amit 1982-84 között húzott fel a megyei építőipari vállalat. A felvétel előterében - a lábunk előtt - ott a kereszteződés gyalogosforgalmát részben lebonyolítani hivatott aluljáró egyik lejárata, a mai 1-es parkoló és a Kindlovics-ház teteje is.
A mából nézve a kép legnagyobb érdekessége talán az az iszonyatos autóforgalom, ami Szolnok főutcáján hömpölygött a nyolcvanas évek elején, egy átlagos hétköznapon. Merthogy ekkor ugye itt haladt át a 4-es számú főút, aminek rekonstrukciója szűk évtizeddel a fotózás előtt készült el, és még nagyjából ugyanennyi idő volt hátra a Szolnokot elkerülő út és a második közúti Tisza-híd átadásáig. Az autósor vége majdnem a Petőfi út sarkánál áll, és a kétszer két sávban nemcsak személyautók, de jó néhány teherautó is araszol az úton. Aki emlékszik meg ezekre az időkre, az talán egy-egy ZIL, Tatra vagy IFA nekilódulásával együtt járó fekete füstöt is fel tudja idézni. Azt hiszem, ez lehetett Szolnok legszennyezettebb pontja a nyolcvanas években.
Érdemes egy pillantást az 1-es parkolójára is vetni, ami azóta se lett sem nagyobb, sem kevésbé kihasznált. Csak éppen azóta nem Skodák, Daciák, Barkasok, ZUK-ok, Nysa-k és IZS-ek használják. Egyébként egy parkoló autó miatt lehetünk biztosak abban, hogy a felvétel 1982 tavasza után készült, ugyanis a gyalogos aluljáróval egyvonalban, egy 750-es Zastava és egy 601-es Trabant között a MERKUR által akkor forgalmazni kezdett 2105-ös, máshol 1300S Lada parkol. (Miként ez az első képkivágaton látszik.) És mivel a parkoló távolabbi részénél, a Sütő utca sarkán még nemhogy nem áll, de el sem kezdték építeni a Magyar Kereskedelmi Bank 1990-re elkészült székházát, talán azt is kijelenthetjük, hogy ha a fotós nem az Árkád építkezése közben dolgozott, akkor is legkésőbb 1987-88 körül készíthette ezt a képet. De mit keresett volna egy akkor már kész lakásban? Úgyhogy inkább maradjunk az 1982-84 közötti időszaknál, annak is inkább a végénél, amit a 2105-ös Ladák viszonylag nagy száma a képen igazolhat.
A fotó jobb oldalán lévő parkoló is "tartogat" érdekességeket. Egyrészt a hatalmas jegenyefa és a három zászlótartó körüli területen ma már az Agóra áll, ami ugye a néhai pártgarázs bejáratai elő épült. Másrészt jól látható, hogy a pártház garázsa (ma kínai) előtt még kevesebb autó várakozik, ami nem meglepő, hiszen erre a területre 1989-ig csak engedéllyel lehetett behajtani. De, ha már a fotó jobb oldalánál tartunk, fusson el a tekintetünk a Pelikán parkolóig és a mögötte lévő, a Hősök teréig tartó üres területig is. Ahol a hetvenes évek közepéig egyemeletes, alul üzlet, fölül lakás elrendezésű házak sorakoztak, és talán tényleg felesleges volt őket a 4-es út rekonstrukciója miatt eltakarítani. Bár azt is hozzátehetjük, hogy arra a területre, aminek a fele ma is foghíjtelekként tátong Szolnok belvárosában, a vízügyi székházhoz hasonló magasházat terveztek az új városközpont megálmodói. Azaz nem a 4-es miatt dózerolták le az akkor alig 60-70 éves házakat.
A Hősök tere és a Szív utca sarkán viszont még áll az a földszintes, illetve mellette az az emeletes lakóház, amelyeknek az ugyancsak évtizedek óta üres helyét máig nem sikerült beépíteni. Az utóbbi épületből a nagykapu két árván maradt kapufélfáját a mai napig megnézhetjük. De érdekes a Hősök tere ellentétes oldala is, ahol még földszintes az a sarki ház, amire később két szintet ráhúztak. Egyébként a távolban ott a gépipari, a víztorony, a megyei rendőrkapitányság új szárnya, a 24 emeletes és a vasutas bérház is. Azaz kis túlzással Szolnok XX. századi építéstörténetének minden korszaka egy-egy jellegzetes építménnyel képviselteti magát ezen a nagyjából negyvenéves képen.