Páratlan Öreg paraszt
2022. február 04.
Egyáltalán nem biztos, hogy a Szolnoki Művésztelep II-es műteremházának falán lévő dombormű címe az Öreg paraszt. Az azonban igen, hogy Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotásáról van szó, ami 1912-ben már biztosan létezett. Viszont rejtély, mikor került mai helyére és hol a párja.
A Szolnoki Művésztelep II-es épületének - amiben nem a galéria van, hanem csak művészlakások - Zagyva felőli végén egy legalább három méter magas, kőből faragott, láthatóan több részből összeillesztett dombormű található. A Vártemplom irányába néző, kucsmás, beesett arcú figura (öregember) egy hosszú botot fog mindkét kezével - avagy arra támaszkodik, az akár juhászbot is lehet -, csizmát illetve szélein aprólékosan kidolgozott cifraszűrt visel. A faragványon sajnos sehol sem látható szignó, ám egy 1913. január 5-én, az Élet című irodalmi folyóiratban novella illusztrációként megjelent fotó alapján egyértelműen kijelenthetjük, hogy Kisfaludi Strobl Zsigmond, legkésőbb 1912-ben elkészült alkotásáról van szó.
Azt azonban nem tudhatjuk pontosan, hogy ez a dombormű mikor és milyen körülmények között került Szolnokra. Csupán abban lehetünk biztosak, hogy a Szapáry úti Szolnoki Hitelbank Rt. - a mai nagy OTP helyén - 1937-ben lebontott épületének főbejáratát díszítette az 1920-as években ez a dombormű, illetve az eltűnt párja. Ezt ugyanis alátámasztja az a fotó, ami Kardos Tamás Múltlapozgató című albumának 116. oldalán található. Ugyanakkor semmi nem utal arra, hogy ezek a domborművek már a bank 1912-es építésekor ide kerültek volna, miként persze nem is zárja ki semmi.
Cseh Géza az 1996-os Zounuk évkönyvben megjelent, a Szolnoki Hitelbank Rt. épületeit számba vevő alapos - de a domborművekről egy szót sem ejtő - dolgozatából tudhatjuk, hogy a bank homlokzatát 1924-25-ben átalakították. Mint írja, ekkor számolták fel a földszinti üzlethelyiségeket, amelyekből irodákat alakítottak ki. Amennyiben ezek az üzlethelyiségek a banképület egyetlen ismert, szemből készített fotóján (lásd. Kardos-könyv) még láthatóak - márpedig nagyon úgy tűnik, hogy ott vannak a két dombormű mellett -, akkor azt kell feltételeznünk, hogy Kisfaludi munkái a bank építésekor idekerültek. Ha nem az említett helyiségek vannak a képen, akkor viszont az sem zárható ki, hogy a két figura az 1924-25-ös átalakításkor került a homlokzatra. (De akkor hol voltak 1912-24 között?) Mindenesetre kérdés, hogy miért. A bank profiljához illettek, csak nem világos, hogy Kisfaluditól ki és miért vette meg őket. Maga a bank, esetleg a két tervező, Jánszky Béla és Szivessy Tibor egyezett meg a szobrásszal, avagy az 1924-es átépítést tervező, Óváry Artúr álmodta az épületre?
Az biztos, hogy a 25 év után elbontott banképület, ma is álló utódjára már nem került fel a két alkotás. Ami egyben újabb bizonytalanságokat is felvet. Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotását ugyanis 1970-ig sehol sem említik (vagy csak én nem találtam meg eddig). Viszont 1970-ben már szerepel a város köztéri alkotásainak a felsorolásában, és mivel a művésztelep házait előtte utoljára az ötvenes években újították fel, nagyon valószínű, hogy már akkor is a mai helyén ácsorgott az "Öreg paraszt". Ebbe pedig az is beleférhet, hogy mivel Kisfaludi Strobl Zsigmond közvetlenül a háború után is elfogadott, sőt felkapott - lásd a budapesti Gellért-hegy tetején álló Szabadság-szobrot - volt, az ötvenes években senki nem akarta bántani a már a Szolnoki Művésztelepen lévő alkotását. Mert annak is kicsi az esélye, hogy esetleg a Szapáry utcában 1937-ben leszedett dombormű évtizedek múlva, sértetlenül került volna a mai helyére. Azaz a magam részéről, bizonyítékok nélkül is el tudom fogadni, hogy ez az alkotás 1937 óta van a Szolnoki Művésztelepen. De, hol lehet a párja? Összetört a leszedéskor? Valaki kisajátította és valahol egy kertben lapul? Avagy 1937 után sérült meg és tűnt el már a Művésztelepről. A telep szobrait 1984-ben számba vevő tanulmány is úgy hivatkozik rá, hogy "a dombormű párja - ugyancsak pásztorfigura - ismeretlen helyen".
Feltehető a kérdés, hogy mindebben mi olyan érdekes, ha még a szobor címét sem tudjuk, hiszen az 1970-es jegyzék Öreg parasztként, az 1984-es dolgozat Pásztor cifraszűrben címen hivatkozik rá. Hát ez az. Más hivatkozás jelenleg nincs is. Mert bár Kisfaludi Strobl Zsigmond neve mellett a Köztérkép oldalon 170 alkotás szerepel - köztük az egri Végvári harcok, a fővárosi Kossuth téren lévő Kossuth-szobor vagy éppen a Jászszentandrási I. világháborús emlékmű -, a kétszeres Kossuth-díjas szobrász egyetlen szolnoki alkotásáról egy szót sem találunk. Nyilvános oldalakon máshol sem. Az egyetlen említés Kostyál László 2012-es doktori disszertációjában található, ami egyébként a legteljesebb Kisfaludi műlistát tartalmazza.
Mindez azt mutatja, hogy egy "ismeretlen", ám egyértelmű Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotás található Szolnokon. Márpedig Kisfaludi az a szobrász, akinek az alkotásai szerintem elsőként ugranak be mindenkinek, ha egyetlen köztéri műalkotást kell említeni. Ráadásul az 1884 és 1975 között élt művésznek rendszereken és világnézeteken átívelő, tipikus magyar az életműve, aminek minden darabja egy csepp történelem. Ha pedig azt is hozzátesszük, hogy Kisfaludinak 1926-ban majdnem lett egy szolnoki szobra, hiszen pályázott a város első világháborús emlékművére, akkor még érdekesebb a Szolnokhoz fűződő kapcsolata. Arról nem is beszélve, hogy a két világháború közötti művésztelepiekkel is jó kapcsolatot ápolt. Szóval egy ritka kincs az ott. Legyünk büszkék rá!
