Mégis megszokjuk. Felfoghatatlan, mégis következmények nélkül úszik galambszarban a 97 éves Tisza szálló környéke, veri fel gaz a kerthelyiségét, ahol hónapok óta egy roncs az egyetlen vendég. Szolnok egyik legszebb helyén másfél évtizede pusztulhat az egykor a város által épített, a helyiek által szeretett szálló, étterem és fürdő. A város tizenöt éve tehetetlen, avagy a vezetők kamuzzák a lehetetlent. A szolnokiaknak pedig nem marad más, mint nézni és megszokni. Megszokható?
A Szigligeti új bemutatója, a Mici néni két élete nemcsak a főszereplő Gombos Juditnak jutalom, de úgy tűnik a társulatnak is, és főleg a közönségnek. Felhőtlen kikapcsolódás, szórakozás.
A szolnoki állomás új helye is kellett e városnegyed létrejöttéhez. De épp oly fontos volt az Eötvös téri víztorony, a Baross utcai iskolasor megépítése, mint a Jubileumi tér létrejött.
Az egykori kertmozi – merthogy Szolnokon ilyen is volt – helye, meg a hozzá szervesen kapcsolódó néhai Nemzeti/Vörös csillag filmszínház, pontosabban a volt Nemzeti szálló báltermének 130 éves, magára maradt fala ősszel mutatja a legszebb arcát, amikor a romokat elfoglaló növények elkezdenek színesedni. Hogy mit rejtenek a fák, bokrok vagy meddig tartják még egybe a falakat a növények, ne feszegessük! Miként azt sem, hogy Szolnok közepén mióta is pusztul a város egyik legszebb épülete.
