Album



Hölgy a parkban

2013. december 01.

De melyik parkban? Mivel ezt a nem túl jó minőségű képeslapot 1959-ben adták postára, és sok kétségünk nem lehet afelől, hogy maximum néhány évvel korábban készült, érthetetlen, miért maradt le róla a park akkori neve.

A kép bal szélén létható hölgy a mai Verseghy-parkban áll, előtte - a lap jobb felén - az úgynevezett Békás-szökőkút, a fák mögött pedig a Megyeháza hátsó homlokzata. Ha az ismeretlen, ám úgy tűnik, szándékosan a képbe komponált nő háta mögé tudnánk pillantani, akkor ott lenne a Verseghy-szobor, azaz a kép születésekor is valahol ott futhatott a park útja, ahol most.

Mivel az itt bemutatott képeslapot 1959 augusztusában adták postára - ennyit lehet a letépett bélyeg helyén maradt pecsétből kiolvasni -, egyértelmű, hogy a lap ezt megelőzően készült. Annak kis esélyét látom, hogy 1959-ben még forgalomban lett volna - ráadásul az ezen a téren egyeduralkodó Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatnál - olyan lap, ami a második világháború előtt készült. Amennyiben ezt elfogadjuk, akkor kizárhatjuk, hogy a felhasznált fotó 1926 és 1945 között készült. Márpedig, ha a háború befejeződése után adták ki ezt a képeslapot, akkor nagyon érdekes, hogy az ábrázolt helyet miért nem az akkori nevén határozza meg a felirat.

A kép születésének időbeli behatárolását két objektum segíthetné, ám mivel nem túl jó minőségű fotóról és nyomatról van szó, kissé bizonytalan vagyok, hogy ezekre lehet-e támaszkodni. Amennyiben ugyanis a kép jobb szélén az egykori Damjanich uszoda kertjének a végét lehetne azonosítani, akkor azt mondhatnánk, hogy egyértelműen 1948 utáni a fotó. Úgy látom, mintha lenne ott egy érdekes, földszintes ház, ami akár tartozhatott is a Damihoz. Viszont a strand kerítésének semmi nyoma. Pedig egy a hatvanas évek elejéről származó térképvázlaton úgy látom, hogy az uszoda kertje - a későbbi végleges mérete előtt - a megyeháza mellett futó Lengyel légió utca meghosszabbításában, a Békás-szökőkút mögötti sétányig ért.

A másik, ami segíthetne, a Megyeháza mögött egykor álló Szovjet katonai emlékmű azonosítása lenne. Nekem úgy tűnik, mintha a megyeháza kapujával egyvonalban még ott állna a fák alatt. Ha ezt jól látom, akkor a fotó 1956 nyarán vagy előtte készült. Amennyiben tévedek, akkor a fotósnak 1957 nyarán vagy később kellett dolgoznia. Azt az emlékművet ugyanis 1956. október 24-én a szolnoki középiskolások lerombolták, és mivel ez egy egyértelműen nyári fotó vagy az azt megelőző vagy az azt követő nyáron készülhetett.

Ám ez sem befolyásolja az írás elején feltett kérdést. Miért nem a park 1945 után használt neve a szerepel a képeslapon? Valaki szégyellte, vagy nem tudta, hogy a képen látható parkot ekkor már - és egészen 1990-ig - Marx-parknak nevezték?

 
hirdetés Bolhabolt Szolnokon - www.bolhabolt.hu

Album

A negyedik szög
Ebből a szögből még nem láttam az első szolnoki, Tiszán átívelő, fém, közúti átkelőt, azaz az 1911-ben átadott és 1944-ben elpusztított belvárosi hidat. Az ismeretlen kiadású, festett képeslap érdekessége a fotós nézőpontja, a kisatírozott feladó, illetve a pengő bevezetése előtti 1000 koronás bélyeg.

Az Album további képei
 
hirdetés Így helyes - Dalok és novellák Szolnokról

AKB

Sárga üvegek
Azok a sárga drótüvegek talán már ötvenévesek is elmúltak. Akkor kerülhettek az egykori tiszaligeti TITÁSZ-üdülő erkélyére, amikor azt nem kevés társadalmi munkával megépítették. Jó ideje nincs már TITÁSZ, és társadalmi munka sem, ám azok az üvege még bírták. A Tiszavirág-híd mellett is 13 évig. Aztán történ valami. Fokozatosan és szisztematikusan múltidőbe kerültek. Nincs tanulság, nincs következtetés, nincs már sárga drótüveg.

Az AKB korábbi képei
 

SzoborPark

A hídépítés záróköve
A belvárosi Tisza-híd Verseghy park felőli oldalán, a rámpa alatti átjárótól balra egy gránitszínű emléktábla található, amit nyugodtan tekinthetünk az 1959-62-es beruházás zárókövének. Még akkor is, ha a "híd épült" kifejezés ez esetben kicsit megtévesztő, bár az évszám is lehet félrevezető.

A Szoborpark további képei