Még nagykereszteződés nélkül
2024. február 17.
Szolnok egyik legnagyobb kereszteződésének a helye 1970-1972 között. Már körút a Ságvári, azaz a jelenleg Boldog Sándor István nevét viselő közterület. A kép címéül választott "Ságvári körúti lakások" már bő évtizede lakottak, a 18 emeletesben viszont még akár friss is lehet a festékszag.
A három héttel ezelőtt, a Jubileumi park játszótere kapcsán bemutatott, valószínűsíthetően Szolnok első írásos említésének 900. évfordulójára készülődő város megbízásából összeállított album, könyv vagy mappa darabja a "Ságvári körúti lakások" címet viselő kép is. Azonban biztosak lehetünk abban, hogy míg a játszóteres kép valamikor 1973-1974 körül készülhetett, ennek a fotónak legkésőbb 1972-ben meg kellett születnie, hiszen a jobb szélén még mindenféle bódék láthatók. Márpedig 1973 áprilisától ott a piaccsarnok építése zajlott, ami 1973. augusztus 17-ére be is fejeződött, így egy ilyen nyárias - vagy legfeljebb tavaszi - képet csak e dátum előtt lehetett lőni. Miként abban is biztosak lehetünk, hogy az ismeretlen fotós legkorábban 1969, de inkább 1970-ben dolgozhatott, hiszen a kanyarodó Ságvári körút mögött már ott a város első magasháza, a Várkonyi téri 18 emeletes. Az az épület hivatalosan ?hazánk felszabadulásának? 25. évfordulójára, azaz 1970-re készült el.
A képet betöltő "Ságvári körúti lakások" építése viszont már 1953 őszén elkezdődött, hogy aztán 1954 és 1959 között folyamatosan adják át a "sztálinbarokk" épületekben lévő otthonokat. Ennek a sajnos ma alig házsornak a jelentősége nemcsak abban áll, hogy a Rákosi-korban megjelenő hazai brutalista építészet egyik "legszebb" szolnoki példája, hanem abban is, hogy az addig nem létező Ságvári út - majd 1959-től körút - mentén ez a város első, nem ipari üzemhez kapcsolódó lakótelepe. A cukorgyári és a papírgyári minitelepek még a háború előtt készültek, és az adott gyárakhoz kapcsolódtak. Itt viszont a város észak-déli, a lakó- és az iparterületeket összekötni hivatott tengely egyik eleme mentén kifejezetten a város építkezett, Szolnok már akkor is feszítő lakásgondjainak a megoldása érdekében. A nem végig egyforma kialakítású házakban, többféle méretben, közel 300 lakás épült, kijelölve a majdani szolnoki piac helyét is.
Az ismeretlen fotós nagyjából a mai vízügyi székház előtti parkoló sarkáról, talán az Ady Endre út és a Boldog Sándor István körút kereszteződésében a buszpályaduvarhoz közelebb eső zebra helyétől dolgozhatott. Azaz a mai Szolnok egyik legnagyobb kereszteződésének a helyét látjuk annak megszületése előtt. Merthogy az Ady Endre út sem létezett korábban, 1950-ben az addigi Horánszky Nándor utcát nevezték el a költőről, ám annak a közterületnek a nyomvonala minimálisan egyezik a maival. A Boldog Sándor István körút és a Zagyva közötti rész nagyjából 1975-re került a mai helyére, amikorra nemcsak a Móra Ferenc úti lakótelep lett kész, de a vízügyi szakközépiskola (ma kormányhivatal) és a vele szemben lévő három tízemeletes is. Az Thököly út felé vivő szakasz ugyancsak a hetvenes évek közepére nyerte el mai helyét, amikor nemcsak az új városközpontot, de végre a buszpályaudvar telkét is kijelölték, illetve az ezekhez szükséges szanálásokat, bontásokat végrehajtották.
Ezen a képen is vannak a mából nézve érdekes apróságok. Például a bal oldalon lévő háztömb sarkán látható, két falra szerelt vitrin. Sok minimum negyven-ötvenéves szolnoki emlékezhet ezekre, hiszen a kevés, nyilvánosan kifüggesztett moziplakátok egyike itt volt megtalálható. Emlékeim szerint még a kilencvenes évek elején is. De ugyancsak régi emlékeket ébreszt a ház első emeletével egyszintben lévő "ufólámpa", amiből néhány elfelejtett darab itt-ott még fellelhető a városban. Az ilyen lámpák az egész országban meghatározták az utcaképet, és lehet, hogy nem voltak szépek, de legalább megvilágították a járdákat és az utak szélét, ami mai társaikról már alig mondható el. Érdekes a kevés jármű is, hiszen mindössze egy ZUK kisteherautó látható teljes egészében a képen, illetve bal szélen egy teherautó platója lóg be, rajta a TEFU felirat utolsó két betűjével. Kerékpárok és motorok jellemzik inkább a forgalmat. A kép előterében, a fotóshoz legközelebb, talán épp a kép készítőjének Panni robogója (?) parkol, míg a teherautó mögött egy Riga moped állhat. Ezek is a korabeli, fejlődő megyeszékhely képét erősítették. Meg az is, hogyha egy Szolnokot 20 évvel korábban elhagyónak mutatták volna meg ezt a képet 1970-72 között, ki nem találja, hogy egykori lakóhelyén készült a felvétel.
