Séta a Netfeld-palota előtt

2020. szeptember 26.

A Róth Dezső szolnoki papírkereskedő megbízásából készült kép fotósa nagyjából a mai Boldog Sándor István és Baross utcák kereszteződésétől dolgozott. Célja egyértelműen az volt, hogy lencséjével befogja az egész Nerfeld-palotát, ami nem sokkal előbb készülhetett el. Szolnok 1930 körül.

Évek óta szerettem volna a gyűjteményemben tudni ezt a képeslapot, amiről nagyon sok helyen láttam már másolatot. Leginkább azért, mert ez az egyik legszebb kép az ifjabb Nerfeld Ferenc által 1929-ben, a Nerfeld Bankház számára épített, klasszikus szolnoki bérpalotáról. A fiatalabbak kedvéért: arról az épületről van szó, ami a nyolcvanas évek elejéig ott állt, ahol ma az Árkádot találjuk, és amely nagyon sok szolnoki emlékében, mint a Centrum vagy a Centrum-sarok él. Ennek a postatiszta anziksznak a képes oldalán persze nemcsak az egykori palotában gyönyörködhetünk, de a segítségével egy kicsit korzózhatunk is a harmincas évek elejének Szolnokán, és rácsodálkozhatunk, milyen üzletek működtek a város tényleges központjában.

A képeslap előterét egy hatalmas árnyék foglalja el. Ezt nem vetheti más, mint az 1907-ben épített, szecessziós Kereskedelmi Bank épülete, amelyet majd bő fél évszázad múlva bontanak le, hogy létrejöhessen a város egyik észak-déli közlekedési tengelye. Az épületből valamennyi belóg a fotó bal szélére, így nemcsak azt tudhatjuk, hogy az 1930-as évek elején a Tiszavidéki Hitelintézet működött a földszintjén, de a bejárat fölötti szecessziós díszítésből is láthatunk valamennyit.

Bár autót nem látunk a felvételen, azért érdemes a korabeli közlekedés utcai nyomait észrevenni. Ott van például az imént említett ház előtt - közvetlenül az árnyékos rész után - egy korabeli "benzinkút", amihez hasonló ekkoriban a Szabadság téren és a Tisza szálló előtt is működött. A fotó közepén útbaigazító táblákat is felfedezhetünk, amelyek a Kisújszállás és a Budapest felé vezető irányt mutatják. Egy harmadik is van azon az oszlopon, ami a mai Szapáry út felé mutat, de sajnos kibogarászhatatlana felirata, talán a Kecskemét felé vezető utat jelölheti. És, ha már közlekedés: a fotó bal oldalán, talán a Kereskedelmi Bank és a Nerfeld-palota közé függesztve lóg egy "Lassan hajts" tábla is. Nehéz elképzelni, hogy a korabeli közlekedési eszközökkel mi lehetett akkor a gyors és a lassú.

Ezen a képen is jól látszik, hogy a néhai Nerfeld-palota kevesebb helyet foglalt el, mint a ma a helyén álló Árkád. A Kossuth tér felé, a Népbank épületéig ugyanis még három szomszédja volt. Csakhogy egyértelmű legyen: a Népbank az a kimagasló tetőzetű épület, aminek a legtetejéről egy Hermész-szobor figyelte a második világháború végéig a környéket.

A Nerfeld-palota másik oldalán álló épületekre is érdemes figyelmet fordítani. A fotó jobb szélén lévő emeletes ház ugyanis nem a mai "nagy OTP", hanem a Szolnoki Hitelbank előző székháza, ami nagyjából harminc évig szolgálta a pénzintézetet, hogy aztán 1937-ben egy új - a mai - kerüljön a helyére. Illetve a régi Hitelbank és a Nerfeld-palota között lévő földszintes ház vagy házak helyére, amelyek még abból az időből maradtak ott, amikor ezt az egész sarkot ilyen épületek foglalták el.

Na, de hogy a Nerfeld-palotáról is szó essen, érdemes kibogarászni a földszintjén lévő üzletek feliratait. Az épület díszes főbejárata fölött, az első és a második emelet közötti homlokzaton ott áll a Nerfeld Ferenc Bankháza felirat, az utcai szint bejárati ajtaja fölött pedig a "BANK" kiírás, illetve a két oldalsó ablak tetején németül és angolul a pénzváltás megfelelője. Csak feltételezem, hogy maga a pénzintézet - ami egyébként annyira beleremegett a gazdasági világválságba, hogy Nerfeld Ferencet még bíróság elé is rángatták - az első emeleten, a négy szoborral díszített erkély mögött működhetett.

A banktól balra, a Kossuth tér felé a Kristály cipőüzlet működött, ahol a felirat szerint "különlegességeket" árusítottak. A fényviszonyok miatt az abban az irányban működő további üzletek nevei nem olvashatók ki, de talán már a kép készítésekor is azon az oldalon működhetett például Klinger Ignác kész férfi és női kabátokat kínáló üzlete.

A másik, a Szapáry utca felé eső oldal portáljai jobban olvashatóak. A bankház mellett Ernszt Miklós gyógyszerész Megváltó patikája működött. Ezt követte Gerő Ignác Könyv és papírkereskedése, ahol egy korabeli reklám szerint az iskolai felszerelések mellett tankönyveket és szépirodalmat is árultak. Sőt, azt is érdemes megjegyezni, hogy Gerő úr gondozásában is jelentek meg képeslapok, miként az ezt az anzikszot megjelentető, egyébként a Kossuth tér sarkán működő Róth Dezső gondozásában is. A könyvesbolt mellett egy virágbolt várta a vevőit, amit évtizedekig emlegettek a városban, talán azért, mert ez lehetett az első ilyen jellegű bolt Szolnokon. Vagy, mert aki virágot vett, az esetleg a virágbolt utáni kézi munka üzlet melletti "cukorka és csemege" feliratú boltban is vásárolt valami meglepetést. Ha nem tévedek, ez lehetett a Meinl kávébolt is, amire szintén legendaként emlékeztek a későbbiekben is. Ezt követte a bérház udvari bejárata, majd az épület végén - ezen a fotón nem nagyon olvasható - egy fodrászat dolgozott.

Hát nagyjából ilyen volt kilencven évvel ezelőtt Szolnok legforgalmasabb kereszteződése, ahol sok mindent be lehetett vásárolni, hogy aztán pár lépésen belül akár három-négy kávéházat is találjon a megfáradt szolnoki. Nem vagyok benne biztos, hogy ugyanennek a saroknak a mai képe és kínálata versenyképes lenne az 1930 körüli állapotokkal.