Lehet játékfilmet csinálni abból, hogy mi van egy pelenkában? Akinek van csemetéje vagy vigyázott már apróságokra, azt talán érzi az ilyesmi fontosságát. A magyar filmgyártás elmúlt negyedévének sikerfilmjei mellett érdemes az árnyékba kerülőkre is figyelni. Például a Sünvadászatra.
Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság szolnoki bérpalotájáról talán azért készült viszonylag kevés, kifejezetten az épületre fókuszáló fotó az első világháború előtt, mert egy nagyon fontos dologban különbözött a bérházaktól. Persze nem kizárt, hogy a szolnoki "palotasoron" ez elvárás volt.
A fotókon is megörökített Szolnok második nagy korszakának határait a "szép Tisza-híd" felrobbantásával is kijelölhetjük, hiszen az 1911-ben átadott műtárgy belváros felőli végét az első és a második világháború végén is belerobbantották a Tiszába. A kettő között persze sok minden épült.
"Hazamegyek Szolnokra és cukrászdát nyitok." "Még az unokám is Szolnokon találja meg a boldogságát." Adynak csőcsonttörése van, de Alcsi, Szőlős Szanda és Szecska összefognak. Megkönnyezhető, kacagtató, szerethető jelenetek és tapsviharok az idei Ádámok és Évák ünnepén.
Egyre többen kezdik tényként kezelni, hogy egy vagy több Ferrari áll a garázsomban. Néha az az érzésem, hogy lassan másfél évtizede kicsúszott a lábunk alól a realitás talaja. De könyörgöm, nehogy valaki már körforgalomként értelmezze a Csokonai és a Szántó kereszteződését!
A Házmesterek a vészkorszakban című könyvet azoknak ajánlom, akik még hisznek abban, hogy a történelem ismételheti önmagát, ezért kíváncsiak, miként lesz a kisember gonosszá.
– Béla nincs meg – néztek egymásra sápadtan a tintakék ruhás brigádtagok az épülő Tisza-híd Liget felőli végénél, miután a régi szerkezet egy darabja hatalmas robajjal belezuhant a folyóba. – Az a marha elindult a túlpartra, mert valami szerszámot a Szabadság téren hagyott – igazította meg tintakék nadrágja kantárját Lajos, aki negyedik éve nemcsak együtt dolgozott az új híd építésén Bélával, de vele is lakott a munkásszállón. – Nem érhetett át! Mert azok a balfasz pestiek elcseszték a kötéseket.
Legfeljebb másfél évtizede működhetett a Tisza szálló, amikor egy Szolnokra bevonult fegyverneki fiatalember ezzel a már háborús minőségű képeslappal üzent egy otthoni ismerősének. Ám nem emiatt mutatom meg ezt a lapot.
Az évtizedes júliusi hírekből ezúttal inkább a „hűsítőket” citáljuk, bár a jég, a bambi, a Márka és a Kőbányai mellé egy kulák és a „900 éves Szolnok” termékek is beférnek.
