A leghíresebb magyar fotóriporter, Robert Capa képeiből nyílik kiállítás április 1-jén a Szolnoki Galériában. A (H)Arcok - Az ismeretlen Robert Capa című kiállítás május...
Számoljunk egy kicsit! Aztán nézzünk egymás szemébe! És valljuk be, hogy ezt a kampányt, a törvényesen rendelkezésre álló pénzből nem lehet kihozni. Aztán szomorkodjunk: ugyanolyan hazugsággal múlik a régi, mint amilyennel jön az új. Ez pedig nem azt vetíti előre, hogy nem ott folytatódik majd minden, ahol majd abbamarad.
Meglepő mennyiségű kulcsot másolt már le az elmúlt 17 évben. Ennél talán csak a piac mellett álló pavilon falán lógó vakkulcsok száma az elképesztőbb, meg az, ahogy Pisti - azaz Nagy István - azonnal leemeli a megfelelő darabot. Vevőinek nemcsak kulcsot másol, vidámságot is ad. Egy boldog ember a város közepén. (Tallózás a korábbi cikkek közül.)
Meglepődtem, hogy alig két évtizeddel a magyarországi motorizáció indulása után Szolnokon is elindult az autóbusz-közlekedés. Mi több, a két világháború között, több szereplő is próbálkozott ezen a piacon. Honnan tudom? Találtam egy aprócska, de érdekes kiállítást a buszpályaudvaron.
Az egykori kertmozi – merthogy Szolnokon ilyen is volt – helye, meg a hozzá szervesen kapcsolódó néhai Nemzeti/Vörös csillag filmszínház, pontosabban a volt Nemzeti szálló báltermének 130 éves, magára maradt fala ősszel mutatja a legszebb arcát, amikor a romokat elfoglaló növények elkezdenek színesedni. Hogy mit rejtenek a fák, bokrok vagy meddig tartják még egybe a falakat a növények, ne feszegessük! Miként azt sem, hogy Szolnok közepén mióta is pusztul a város egyik legszebb épülete.
Nem történt semmi sem. Felejtsük gyorsan el? Egy évünk elszelelt. Dúdolhatnánk dalokat, csavarhatnánk ki verssorokat, ha éppen nem a bőrünkre menne mindaz, ami Szolnokon (nem) történt.
Egy film attól még nem jó, hogy kis költségvetésű. Az sem biztosíték semmire, hogy a sztori színházban működött. És sajnos a korábbi Oscar-díj sem garancia semmire. Mindez nem egykutya.
A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai 200 kiállítása becsülendő kísérlet arra, hogy a 21. században is népszerűvé tegye a 19. század nagy mesélőjét. Ám ehhez a 20. századi olvasók is kellenek.
