– Jozsó agyoncsapása előtt húzzunk el innen, nehogy kijöjjenek a kollégáid helyszínelni – mondta határozottan Traktor. – Személyi sérülés nem történt, a biztosítók majd rendezik a károtokat, viszont, ha órákig kell itt vesztegelnünk, soha nem tudjuk Annát kiszabadítani. Egy szót se, Csongor beül Csilluska mellé, és irány a Széchenyi!
– Miért kell Annát kiszabadítani? – Kérdezte csodálkozva Csilluska, miközben elindult a kissé behorpadt autójával a Szolnok Ispán körútról. – Érdekes, hogy ti is éppen a Széchenyire tartottatok, amikor belém jöttetek. És mit csinált már megint az a hülye Jozsó?
Csongor fájó nyakát masszírozta, és nem sok erőt érzett magában ahhoz, hogy csacsogó volt osztálytársnőjének válaszoljon. Amire először úgy tűnt, nem is lesz szükség, mivel a dekoratív hölgy anélkül is folytatta.
– Anna se normális. Fél órája küldött valami ismeretlen számról egy SMS-t, hogy most nem tud beszélni, de azonnal menjek érte a Kaán Károly útra. Mit keres ez ott?
– Valami helyi bunkónál, Olajos Toninál időzik éppen – felelte Csongor fájdalmas hangon.
– Mit keres annál a senkiházinál?
– Meghívta magához vendégségbe.
– Tényleg?
– Nem. Csilluskám, az utat nézd! Tudod, hol lakik ez a Toni?
– Persze. Mindenki tudja. Ritka undormány háza van a Rózsadombon.
– Rózsadomb? Szolnokon? Ne röhögtess Csilla, fáj a nyakam. Ki ez az ember?
– Az igazi nevét nem tudom. Mindenki Olajos Toniként ismeri, talán valamilyen Antal. Az Olajos nevet onnan kapta, hogy nyakig benne volt az olajszőkítésben. Ott alapozta meg a vagyonát, ami állítólag az egyik legnagyobb a városban. Sokáig parkolt néhány teli tartálykocsi a rékasi iparvágányon, állítólag az is az övé volt. De ritka nagy paraszt. Nemrég mesélték, hogy meghívatta magát vadászni valami nagykutyákkal. Játszotta a fejét, hogy milyen fontos ember, meg mennyi mindenkit ismer, ami mellesleg igaz is, és ugráltatta a szerencsétlen kiszolgáló vadászokat. Az úttól tíz méterre lévő leshez nem volt hajlandó gyalog menni. Meg állítólag irtózatos balhét csapott, mert nem azt főzték neki a vadászházban, amit kért.
– Csilluska! Mesélhetsz, csak közben nem nyomkod állandóan a féket, mert Gerzson ismét beléd megy – mondta a nő mellett, a biztonsági övben kapaszkodó Csongor, miközben a visszapillantóban a másik két, egykori közgés osztálytársát figyelte. Csilluskát azonban nem tudta kizökkenteni.
– Szóval, nagyon aljas volt az a strici, de jól ráfázott. Valószínűleg jól leitatták, majd pucérra vetkőztették, kivitték a legtávolabbi leshez, és otthagyták. De közben még a saját telefonjával csináltak róla néhány durva fotót, amit a címlista néhány nevének elküldtek, sőt még a Facebook-ra is feltoltak. Keress rá, szerintem, most is van fent néhány. Hetekig mindenki rajta röhögött, és áldották azokat, akik ezt a beképzelt majmot így megszívatták. Nem is értem, Anna mit akar tőle.
– Valószínűleg, nem Anna akar tőle valamit, hanem fordítva. Erre utal a kedves invitálása is.
– Olajos Toni minden nőt megszerez, aki megtetszik neki. Bár nem értem, mit ettetek a Közgében Annán? Nekem speciel már akkor is jobb melleim voltak.
Csongor szemei elkerekedtek.
– Jó, Anna könyvelni jobban tudott, de nekem akkor is jobb alakom volt. Egyébként megjöttünk, ez annak a tahónak a háza. Anna kocsija nincs is itt.
– Menj tovább azonnal! – Kiáltott Csongor, mire Csilluska belelépett a fékbe, és lefulladt az autó. Még szerencse, hogy a füredi rendőrkapitány már korábban leparkolt az összetört szolgálati autójával.
A Kaán Károly utcai ház egyik tetőtéri ablakán viszont meglebbent a függöny.