2025.08.27. (szerda)

Három hónap után

Három hónap után

Dátum:

- Nyugodt és vidám három hónap van mögöttem, tehát gondoljátok meg, mivel indokoljátok, hogy ide rángattatok - dobta a Tisza mozi kávézójának egyik asztalára Gerzson a tárcáját, majd lendületesen letelepedett az egyik székre. - Amennyiben a Szapáry úti bankrablásról, netán a feltételezett elkövetőjéről akartok dumálni, akkor bedobok egy sört, és viszlát.

– Nyugodt és vidám három hónap van mögöttem, tehát gondoljátok meg, mivel indokoljátok, hogy ide rángattatok – dobta a Tisza mozi kávézójának egyik asztalára Gerzson a tárcáját, majd lendületesen letelepedett az egyik székre. – Amennyiben a Szapáry úti bankrablásról, netán a feltételezett elkövetőjéről akartok dumálni, akkor bedobok egy sört, és viszlát.

– Ugye, hogy a rendőrség is tud az 1989-es rablásról – nézett ártatlan szemekkel Csilluska, aki bármikor előadást tudott tartani a turisztikai desztináció menedzsment szépségeiről, ám a szarkazmus kifejezést egy illetlen szónak gondolta. – Egyébként meg miért jöttünk volna össze három hónappal az osztálytalálkozó után?

– Mert kíváncsiak vagytok, hogy miután sikerült az osztálytalálkozó másnapján Ványai miatt összetörnöm a szolgálati kocsimat, miként lehetek még mindig rendőr.

– Miért, értesz máshoz? – Nézett volt osztálytársára fülig érős szájjal Jozsó, ám a címzett nem poénként értelmezte a kérdést. Azonnal felugrott és az asztal fölött áthajolva, szikrázó szemekkel tornyosult Jozsó fölé.

– Kiváló verőlegény lehetnék Olajos Toni bandájában, és például felkeresnélek, hogy kiverjem belőled azt a sok idiotizmust, amivel lassan harmincöt éve csak bajba sodorsz.

– Csak huszonöt – próbálta tompítani a feszültséget Csilluska.

– Harmincöt – nyelt nagyot Jozsó. – A Közgé előtt az általánosban is együtt jártunk, a Münnichbe.

– Ne szólj közbe – csapott az asztalra Gerzson. – Ha szeptemberben nem viszed fel Ványait a repülőtérre, hanem átadod Toninak, akkor már rég nem kellene ezzel foglalkoznunk.

– Ezek szerint mégsem volt olyan nyugodt az elmúlt három hónapod – tette a füredi kapitány vállára a kezét Szolnok ismert ügyvédje, Traktor, aki pár másodperccel korábban lépett be a kávézóba.

– Nem hát – ölelte meg fülig érő szájjal másik osztálytársát az imént még kakaskodó rendőr. – Előbb ezt a viccpatkányt kellett kiszabadítanom Toni karmai közül – mutatott Jozsóra -, aztán a város legnagyobb gengszterét, aki egy lelki toprongy, kellett ápolgatnom, mert naponta járt a nyakamra, hogy higgyem el, addig nem nyughat, amíg nem számol le az anyja gyilkosával. És nem tudtam vele megértetni, hogy Ványait nem ismerem, sőt soha se ismertem…

– De szemét vagy – szólalt meg Csilluska.

– …, ha meg mégis, akkor az egy olyan barom, aki biztos nem rabolhatta ki a nagy OTP-t.

– És elhitte? – Húzott egy széket az asztalhoz Traktor.

– Frászkarikát. Egy idő után összebarátkoztunk, azóta meg együtt járunk a Tiszaligeti strand meleg vizébe áztatni magunkat.

– Egy vízben az ellenséggel – próbálkozott újra Jozsó.

– Átadlak neki – dörrent rá Gerzson. – De ezt hagyjuk, nem adhatom ki a kapcsolataimat.

– Ványait sem? – Nézett rá Traktor.

– Hogy jön most ide az a szemétláda?

– Nekem azt írta, hogy tőled is segítséget kért.

– Mert még kitől?

– Például tőlem. Nekem az volt a dolgom, hogy derítsem ki, milyen jogi következményei voltak annak, hogy ő kirabolta a Szapáry úti bankfiókot.

– És mit írtál neki?

– Hogy nincs nyoma bankrablásnak, így nem tudok jogi következményeket sem kideríteni. Mire Ványai azt válaszolta, hogy ha neki nem hiszek, akkor legalább neked higgyek, mert nálad vannak bizonyítékok. Azt állította e-mailben, hogy te megtaláltad egy sikkasztási ügy aktáit, de azok olyan vaskosak, hogy csak személyesen tudod átadni. Tulajdonképpen a dossziékért jöttem.

– Ugye, hogy Ványai bankrabló volt – lelkendezett Csilluska.

– Ja, ő az ismerős tettes – mosolygott Jozsó.

– Ekkora szarkavarót – nézett rájuk a fürdei kapitány. – Ez játszik velünk.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Hunyadi utcai szilveszter

- Miért maradt itthon a nagyapád - kérdeztem Annát, amikor hosszas gyötrődés után végre meg mertem szólítani a szilveszteri buliban. Megsemmisültem a nézésétől. Mikor bementünk a szobájába, a heverőjén már nem az Öreg ült, hanem Bogi feküdt az aktuális pasijával, combjáig legörgetett harisnyában. Az Öreg nélkül felejthető szilveszter lett volna.

Mi, egyívásúak

Nem azt kérdezem, hanyas vagy, hanem azt, hogy az egykori osztálytársaid, testvéreid, gyerekeid közül hányan vannak még itthon? Ne is mondd, hanyas vagy, hiszen ha még szakmát tanuló gyerekeket pénzelsz, miközben egyre rosszabb állapotban lévő szülők miatt rohangálsz, és még infarktusra sincs időd, akkor tudom, egyívásúak vagyunk. Szendvicsnemzedék.

És? Meghalt?

- Akarsz róla beszélni? - Ülte le a százados a fiatal közlekedési helyszínelővel szembe a városi kapitányság ebédlőjében. Laci egyenruhában, teljesen magába temetkezve kavargatta a levesét már vagy két perce. A százados örült, hogy fiatal kollégája az ebédlő legcsendesebb zugát választotta, ráadásul egyedül volt az asztalánál. Abban bízott, hogy így többet is megtudhat az előző napi kalandról. Este ugyan beszéltek telefonon, de akkor csak annyit hadart el a srác, hogy megfigyelték őket a Szigonyban, és a halott Zolika sms-t küldött.

Damjanich honvédje

"Az én üknagyapám 48-as honvéd volt. A császáriak ellen harcolt. Az egyik csata helyszínén szobrot is állítottak neki". Gondosan formált betűk Balázs Pál 2. osztályos tanuló füzetében. Rejtély, bizonyos dolgok miért őrződnek meg évtizedeken keresztül, mások meg, hiába sokkal fontosabbak, úgy tűnnek el, hogy csak a feldolgozhatatlan hiányukat hagyják hátra.