2025.10.13. (hétfő)

Kezdjünk új történetet!

Kezdjünk új történetet!

Dátum:

- Sértettek jelentkezését várja a nyomozó hatóság abban a különös bűnügyben, amelynek eddigi egyetlen gyanúsítottját ma délután fogta el a rendőrség az egyik ismert szolnoki kávéházban - jelentette drámai arccal a kereskedelmi tévé műsorvezetője a híradó elején, majd elindult a riport.

– Sértettek jelentkezését várja a nyomozó hatóság abban a különös bűnügyben, amelynek eddigi egyetlen gyanúsítottját ma délután fogta el a rendőrség az egyik ismert szolnoki kávéházban – jelentette drámai arccal a kereskedelmi tévé műsorvezetője a híradó elején, majd elindult a riport.

– Azt vettem észre, hogy az utolsónak érkező férfi fegyvert fog az addigra az asztalnál egyedül maradó nőre – mondta a kamerába a kisírt szemű pincér, miközben a háttérben látszott, hogy nyomrögzítő rendőrök dolgoznak. – Aztán a hölgy a szegecses táskájával úgy arcon vágta a férfit, hogy az a földre esett, a fegyver pedig kiesett a kezéből.

– Nem sokkal tizenhat óra után érkezett a bejelentés, hogy a város egyik ismert kávéházában verekedés tört ki, amelynek során egy fegyvernek látszó tárgy is előkerült – nyilatkozta a kamerába a megyei rendőr-főkapitányság szőke szóvivője. Közben a művelődési ház sarka, a kávézó felirata, villogó rendőrautók és rendőrség feliratú szalag váltogatták egymást vágóképként. – A nyomozás eddigi adatai szerint a garázdaság elkövetésével a rendőrség állományába tartozó férfi gyanúsítható, akinek kihallgatása folyamatban van. A nyomozás érdekében ennél többet jelenleg nem mondhatunk, viszont várjuk az asztalnál korábban ülők, illetve az őket esetleg ismerők jelentkezését.

– Információink szerint eredetileg négyen ültek a kávézó bejárattól legtávolabb álló asztalánál – folytatta a sztorit a helyszínre küldött ismert tévériporter, aki a kávézó hatalmas üvegablakai előtt állt, hogy mögötte láthatóak legyenek a helyszínelő rendőrök. – Híradónk több szemtanútól is úgy értesült, hogy a fegyveres férfi megérkezésekor az asztaltársaság több tagja kirohant a kávézó hátsó bejáratán, amerre egyébként a támadót leütő nő is távozott. A helyszínt ismerők szerint, az átépítés alatt lévő házból könnyen kijuthattak a megtámadott személyek, akik egyébként egy békés, baráti társaság benyomását keltették korábban.

– Kollégáim három személyt láttak el a bűncselekmény helyszínén – jelent meg a képernyőn a mentőszolgálatok szóvivőjének ismerős arca. – Egy középkorú férfi az arcán és a kezén szenvedett súlyos, maradandó sérüléseket, míg a felszolgáló a helyszínen ellátható hámsérülésekkel megúszta az incidenst. A helyszínelés idején, a mosdó közelében bukkantak a harmadik sérültre, akit sokkos állapotban szállítottak el a helyszínről kollégáim.

– Jelentkeznünk kellene a rendőrségen – szólalt meg a riport után a Mátyás király úti lakásban a felfüggesztett fiatal rendőr. – El kell mondanunk, amit tudunk.

– Mert, mi tudunk? – Nézett rá a törött karú pincérlány, aki két nagy utazótáskával jelent meg a szobában. – Történt két különös haláleset, ami vagy összefügg, vagy nem. A lakásomból elvittek olyan kincseket, amelyekről nem tudom megmagyarázni, hogy miként kerültek hozzám, és van-e közük ehhez az egészhez. Szép szemű! Hagyjuk a francba ezt az egészet. A magam részéről a holnap reggel Bécsbe induló gyorson fogok legközelebb jelentkezni. A kalauznál jegykezelésre. Veled vagy nélküled?

– És a többiek?

– Elfelejtjük egymást. Ahogy ezt az egész történetet is. Hidd már el, hogy rajtunk kívül senki sem hinné el, hogy a hullák, a Madas-ház kincse, az én megverésem, a te kirúgásod, Bán feltűnése és eltűnése, Kadlacsek úr liezonja Gulyás nővérével és a ma délutáni menekülésünk összefügg. Zárjuk le annyival, Zolika olyan szerencsétlenül vágódott hanyatt a Szapáry utcai irodában, hogy szétloccsant a feje. Pakoljál, és kezdjünk új történetet!

Előző cikk
Következő cikk

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

A Tiszába zuhant?

– Béla nincs meg – néztek egymásra sápadtan a tintakék ruhás brigádtagok az épülő Tisza-híd Liget felőli végénél, miután a régi szerkezet egy darabja hatalmas robajjal belezuhant a folyóba. – Az a marha elindult a túlpartra, mert valami szerszámot a Szabadság téren hagyott – igazította meg tintakék nadrágja kantárját Lajos, aki negyedik éve nemcsak együtt dolgozott az új híd építésén Bélával, de vele is lakott a munkásszállón. – Nem érhetett át! Mert azok a balfasz pestiek elcseszték a kötéseket.

A kivétel kérése

A Magyar Néphadseregben kezdtem kártyázni, egyáltalán kártyajátékokat játszani, ami addig kimaradtak az életemből. Gyorsan tanultam. Vagy rengeteg időnk volt. Az alapkiképzés után a laktanyától és a várostól is távoli, egy repülőteret kiszolgáló bázisra kerültem, ahol csak unatkozni lehetett volna, ha nem találjuk fel magunkat.

Ma is szeretik Bébét?

Ki lehetett B.B. és ki, aki annyira szerette, hogy ezt egy sárga falon, hatalmas fekete betűkkel ki is fejezte? Egyáltalán B. B. tudta, hogy neki szól az az üzenet? Vagy ma is él valahol, valaki, aki nem is sejti, hogy évtizedek óta tudjuk, hogy őt szeretik?

Milléri búcsú

Évekkel ezelőtt, amikor a gyerekek még háborogtak amiatt, hogy túl sok időt töltök kint a telken, azt mondogattam, ha majd meghalok, itt szórják szét a hamvaimat. Nem vettek komolyan, somolyogtak, legyintettek. Ma már könyörgök, eszükbe ne jusson! Úgy akartam elmenni, hogy rendben hagytam a telket, de nem így lesz. Ma utoljára kijöttem a Millérre. Kijöttem? Kihoztak.