2025.08.27. (szerda)

Meztelen igazság

Meztelen igazság

Dátum:

- Nem hiszem el, hogy miközben az életünk forog kockán, ti délután az ágyban hancúroztok - szakadt ki Bán Bélából, amikor végre a Szigony pincérlánya hosszas csengetés után kinyitotta a lakása ajtaját.

- Inkább ágyban, párnák közt, mint magányosan - válaszolta flegmán a lány, aki leginkább azzal volt elfoglalva, hogy az aprócska törölközőt valahogy a meztelen teste előtt tartsa a begipszelt kezével.

– Nem hiszem el, hogy miközben az életünk forog kockán, ti délután az ágyban hancúroztok – szakadt ki Bán Bélából, amikor végre a Szigony pincérlánya hosszas csengetés után kinyitotta a lakása ajtaját.

– Inkább ágyban, párnák közt, mint magányosan – válaszolta flegmán a lány, aki leginkább azzal volt elfoglalva, hogy az aprócska törölközőt valahogy a meztelen teste előtt tartsa a begipszelt kezével.

– Bocs, de délelőtt nem értünk rá – lépett ki a lakás folyosójára a felfüggesztett közlekedési, akinek minden öltözéke egy kispárna volt csupán. – Hoppá, nem tudtam, hogy te is csajjal vagy – folytatta elpirulva, mert Bán mögött észrevette a fiatal lányt.

– Gyerekkel vagyok, megtennétek, hogy nem mutogatjátok magatokat – horkant fel Bán Béla, és a szűk folyosón hátrafordult, hogy eltakarja a lánya szemét.

– Szia – derült fel Tünde arca, amikor Bán lányára nézett, és megfeledkezve hiányos öltözékéről a kezét nyújtotta. – Te voltál a Zolika barátnője, amikor én is kavartam vele – folytatta immár csak egy szál gipszben, ám nem a feltáruló fedetlen szépsége miatt jött zavarba, hanem mert hirtelen rájött, hogy ezt nem kellett volna mondania.

A két férfi előbb a pucér pincérlányon nézett végig, majd amikor érezték, hogy megfagy a levegő a másik lányra néztek. Bán lánya elhúzta szeme elől az apja kezét. Előbb végig mérte a csupasz pincérlányt, majd a két megdöbbent férfit.

– Előkerült Gulyás nővére… – makogta a fiatal közlekedési rendőr

– Itt van a notesz és a telefon… – hebegte a megdöbbent apa.

– A hullát, az intenzíven fekvő roncsot, a letartóztatott középiskolai szerelmet, a kirúgott kisrendőrt kiegészíthetjük egy pucér, törött kezű csajjal és egy a férfiasságát párnával takaró fickóval, meg egy erkölcscsősz apával – sorolta Bán lánya, miközben fulladozott a röhögéstől. A nevetés előbb az apjára, majd a mosolygó pincérlányra is átragadt. Csak Laci, a kispárnába öltözött rendőr nem tudott mosolyogni sem.

– És tegyük hozzá, hogy Zitán sem volt ruha, amikor Kadlacsek úr szívrohamot kapott alatta, mert a százados a legintimebb pillanatban tört rájuk – szólalt meg sápadtan a fiatal rendőr, mire ismét megfagyott a levegő a Mátyás király úti lakás folyosóján.

– Gulyás nővére a vezérigazgatóval kavart? – Törte meg a csendet Bán Béla.

– Te is infarktust kaptál volna, ha az előbb nem zárom kulcsra az ajtót – nézett Lacira megszeppenve a még mindig meztelen pincérlány.

– Azt üzeni, vagy velünk, vagy a századossal köt üzletet, de neki kell az öccse vagyona.

– A pénzéhes cafka – kiáltott fel a pincérlány.

– Miért? Te se a szépségéért kavartál Gulyással? – Fordult csípőre tett kézzel Bán lánya Tünde felé.

– Ha ilyen faterom lenne, mint neked, én is megtehetném, hogy csak az észt és a szépséget keressem a pasikban – replikázott a pincérlány, de a mondta végét már elharapta, és a kikerekedett szemű Lacira nézett, aki ebben a pillanatban ejtette el az addig az ágyéka előtt szorongatott kispárnát.

– Ezt nem hiszem el – nyögött fel ismét Bán.

– Nyugi apukám, legalább nekem is legyen valami jó ebben a mai napban – fortyant fel a lánya, miközben végigmérte az anyaszült meztelen férfit.

– Elnézést – törte meg az újabb kínos csendet a törött karú pincérlány. – Gulyás nővére nem tud a Madas-ház kincséről, ami nálam van. Úgyhogy, szerintem most nyugodjunk meg, öltözzünk fel, és találjuk ki, hogyan tovább – ezzel belépett a fürdőszobába.

– Bocs, felkapnék valamit – mondta a fiatal rendőr és visszalépett a szobába.

– Ne mondd el anyádnak, hogy mibe keveredtünk! – Fordult Bán lemondóan a lányához.

– És nekik elmondjuk, hogy a kincs jelentős része nem náluk van?

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Nagy lesz a csend

A Szapáry úti irodában reggel nyolckor női sikoly állított meg a munkát. A hosszú folyosó valamennyi ajtaja egyszerre vágódott ki. Az ott dolgozók először csak a félig görnyedt Editet látták irodája előtt, aki hátát az ajtajával szemközti falnak támasztva, kezével arcát takarva rázkódott.

Pusztuljon az a ház!

- Tudom, hogy magának is hiányozni fog ez a ház, de már hiába nézegeti, ennek vége - lépett mellé a Sütő utca végén az ismerősnek tűnő, elegáns úr. Észre se vette, mennyi ideje állhatott már ott, és mióta bámulta a Beloiannisz túloldalán, a kibelezett Madas-házat. Nem volt már rajta tető, az ablakok is hiányoztak. Összerezzent.

Híd az ablakból

- Nem emlékszem, mikor jártam utoljára a Tisza túlpartján. Talán gyerekkoromban. - Tűnődött Elvira néni a Szabadság téri lakása ablakán kinézve, miután lelkesen magyaráztam, milyen jót strandoltunk előző nap a Tiszaligetben. Matematikai képességeim csiszolására járattak hozzá a szüleim. Nem tudom, hány éves lehetett akkor, de biztosan túl volt már a nyolcvanon. - A hidak rossz emléket hagytak bennem.

Tré volt a zene!

- A héten szabadultam, úgyhogy addig tart a diszkó, ameddig én mondom - jelentette ki határozottan a Csomóponti művház nagytermében a kicsit kapatos, köpcös férfi. Mivel azt is hozzátette, hogy a zene tré, ezért csomagoljunk, nem sokat teketóriáztunk. Főleg, hogy senki nem kelt a védelmünkre, már ki voltunk fizetve, és egyébként sem ez volt az este első afférja.