2025.10.14. (kedd)

Mi a francba keveredtünk?

Mi a francba keveredtünk?

Dátum:

- Be se ment a Gardenba - jelentette ki halálsápadtan Anna, amikor visszaült a terepjárójába, ahol három volt osztálytársa várta. - A találkozó után, vasárnap hajnalban itt raktam ki, mert Csilla szerzett neki szobát. A foglalás valóban megvolt, de Ványai András ide nem jelentkezett be, és azóta se járt erre. Srácok, félek, hogy történ vele valami.

– Be se ment a Gardenba – jelentette ki halálsápadtan Anna, amikor visszaült a terepjárójába, ahol három volt osztálytársa várta. – A találkozó után, vasárnap hajnalban itt raktam ki, mert Csilla szerzett neki szobát. A foglalás valóban megvolt, de Ványai András ide nem jelentkezett be, és azóta se járt erre. Srácok, félek, hogy történ vele valami.

– Például eltették láb alól – mondta Jozsó. – És ezt nem viccnek szántam. Két olyan méretes pofont kaptam reggel azoktól a kellemetlen látogatóktól, akik róla érdeklődtek, amilyet az elmúlt 43 évben még soha. Nem érdekelte őket, hogy ki vagyok, csak az, hogy hol van Ványai András. És, mit mondott a nagy OTP kirablásáról. Az egyik idősebb fickó meg folyamatosan azt hajtogatta, hogy most mindent megbosszulnak. Anna! Menj vissza, és kérdezd meg, hogy kereste-e más is itt a mi drága, egykori osztálytársunkat.

– Mert elárultad, hogy itt lakik? – Nézett Csongor Jozsóra megvetéssel.

– Két oltári nagy maflás után, te mit csináltál volna?

– Nyugi! Ha nem aludt itt, akkor nem találhatták meg – zárta le a vitát Traktor. – Most azonban Jozsókám elmész anyádékhoz meg a tesódékhoz, és addig nem nyugszol, amíg nem tudod meg, kiknek beszéltek Ványairól és a bankrablásáról! Csongor, te hívd fel Csilluskát, derítse ki, mi lett Ványai repülőjegyével! Anna, azért érdeklődd meg, hogy rajtunk kívül ki kereste a Gardenban Ványait.

Ebben a pillanatban szólalt meg Traktor telefonja. Kiszállt a hátsó ülésről, hogy nyugodtan beszélhessen. Anna a szállodához indult, Jozsó a gyaloghíd felé, hogy mielőbb a belvárosban legyen, Csongor pedig Csilluskát tárcsázta. Egy perc sem telt el, és ő is kiszállt a kocsiból. Traktorhoz lépett, aki látván volt osztálytársa sápadt ábrázatát, félbeszakította a telefonálást.

– Ványai elrepült Korfura – jelentette ki Csongor. – Ma reggel, amikor Csilluska előadta, hogy a barátja lekéste a repülőjét, ezért szerdára szeretné valahogy átrakatni, kiröhögték, hogy az úr már rég elrepült…

– A rohadt életbe – kiáltott fel Traktor, de nem Csongorra, hanem mögé nézett. – Gerzson, gyere azonnal a ligethez – szólt bele a telefonba, és miközben zsebre vágta, már kezdett is rohanni a Garden felé.

– Mi van? – Értetlenkedett Csongor, ám ahogy volt osztálytársa után fordult, megértett, mi történt. A szálloda előtt éppen két megtermett férfi próbálta Annát egy autóba tuszkolni, miközben egyikőjük a száját is befogta.

Traktor még rá tudott csapni az induló autó csomagtartójára, de az nagy gázt adva a Tiszaliget kijárata felé távozott.

– Hozd a kocsit – fordult hátra, miközben újra tárcsázott a mobilján.

Csongor először kővé dermedt, majd megfordult és Anna terepjárója felé kezdett rohanni. Felrántotta az ajtót és beült.

Az autó azonban nem mozdult.

Traktor üvöltve rohant felé.

– Mi az istenért nem indítasz már – rántotta fel a vezető oldali ajtót.

– Mert Anna magával vitte a kulcsot – válaszolta az ablakon mereven kibámulva Csongor. – Mi a francba keveredtünk? Mit akarnak ezek az emberek Ványaitól és Annától, mikor nem is volt semmiféle bankrablás. Az újságokban semmi nyoma.

– Csongikám! Te még hiszel az újságoknak? Fogadd már el, hogy 1989 karácsonyán a Szapáry úti OTP-ből eltűnt több százmillió forint. És úgy tűnik, Ványainak mégis lehetett ehhez valami köze. Nyugi! Mindjárt jön Gerzson, akinek bemondtam az Annát elhurcoló autó rendszámát is.

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

A Tiszába zuhant?

– Béla nincs meg – néztek egymásra sápadtan a tintakék ruhás brigádtagok az épülő Tisza-híd Liget felőli végénél, miután a régi szerkezet egy darabja hatalmas robajjal belezuhant a folyóba. – Az a marha elindult a túlpartra, mert valami szerszámot a Szabadság téren hagyott – igazította meg tintakék nadrágja kantárját Lajos, aki negyedik éve nemcsak együtt dolgozott az új híd építésén Bélával, de vele is lakott a munkásszállón. – Nem érhetett át! Mert azok a balfasz pestiek elcseszték a kötéseket.

A kivétel kérése

A Magyar Néphadseregben kezdtem kártyázni, egyáltalán kártyajátékokat játszani, ami addig kimaradtak az életemből. Gyorsan tanultam. Vagy rengeteg időnk volt. Az alapkiképzés után a laktanyától és a várostól is távoli, egy repülőteret kiszolgáló bázisra kerültem, ahol csak unatkozni lehetett volna, ha nem találjuk fel magunkat.

Ma is szeretik Bébét?

Ki lehetett B.B. és ki, aki annyira szerette, hogy ezt egy sárga falon, hatalmas fekete betűkkel ki is fejezte? Egyáltalán B. B. tudta, hogy neki szól az az üzenet? Vagy ma is él valahol, valaki, aki nem is sejti, hogy évtizedek óta tudjuk, hogy őt szeretik?

Milléri búcsú

Évekkel ezelőtt, amikor a gyerekek még háborogtak amiatt, hogy túl sok időt töltök kint a telken, azt mondogattam, ha majd meghalok, itt szórják szét a hamvaimat. Nem vettek komolyan, somolyogtak, legyintettek. Ma már könyörgök, eszükbe ne jusson! Úgy akartam elmenni, hogy rendben hagytam a telket, de nem így lesz. Ma utoljára kijöttem a Millérre. Kijöttem? Kihoztak.