– Hoppá! Hát ez a patkány meg hogy keveredett bele? – Tette le a telefont Gerzson, aki volt osztálytársaival együtt negyed órája várta a Halászcsárdában, hogy kollégái visszahívják. – Ha jól olvastátok le a rendszámot, akkor Annát egy Toni becenéven futó helyi gengszter emberei vitték magukkal, ami kicsit cifrává teszi a történetet.
– Az Olajos Toni? – Kérdezte Traktor, miközben elégedetten kanalazta a város legjobb halászléjét.
– Képesek vagytok enni és telefonokra várni, miközben Annát elrabolták? – Háborgott Csongor, aki előtt tisztán és üresen állt a tányér az asztalon. – Ki a tököm az az Olajos Toni? És miért nem indulunk már, hogy elhozzuk tőle Annát? Esküszöm, agyonverem Ványait, ha Annának valami baja lesz.
– Te is belé voltál zúgva a Közgében, mi? Gyönyörű csaj volt – jelentette ki Gerzson, és szedett még egy tányér halászlét.
– Volt? Ma is gyönyörű – törölte meg a száját Traktor. – Mondjuk Ványait én is szívesen pofán vágnám. Részben azért, mert belekevert ebbe a hülyeségbe, részben meg amiatt, hogy végül neki lett meg Anna. Ráadásul képes volt elhagyni, miközben mi sorban álltunk a kegyeiért. Csongikám, az a legnagyobb baj, hogy erről a csajról már lekéstünk.
– Ha sokáig eszegettek ilyen nyugodtan, nem azért fogunk bánkódni, hogy lekéstünk róla, hanem mert miattunk esett baja. Gerzson! Ne tökéletlenkedj már! Rendőr vagy, riaszd minden kollégádat, és kerítsék elő azt a barmot.
– És mégis mit mondjak az ügyeletnek? Hogy a volt osztálytársaim szerint Olajos Toni emberei elrabolták azt a nőt, akire negyed százada mindannyian vágytunk? Valószínűleg azért, mert akinek sikerült megkapnia ezt a nőt, az több mint valószínű, hogy huszonnégy éve kirámolta a Szapáry úti bankot. Emberrablás és bankrablás egyszerre? Azonnal elveszik tőlünk az ügyet, és jönnek a TEK-esek, mi meg pislogunk. Ha meg kiderül, hogy az egészből semmi nem igaz, mehetek vissza körzeti megbízottnak. Lassulj már le Csongikám! Gerzson papa megold mindent okosban. Mi értelme volt Anci néninél is elsőnek elmondanod a verset a Közgében? Mi ötödik felelőként is ugyanúgy hármast kaptunk, igaz, nem is tanultunk rá előző nap annyit, mint te.
– Mert ebben az országban mindig, mindent okosban kell megoldani.
– Csongor! Lassan negyedszázada vagy firkász, de esküszöm ugyanolyan naiv vagy, mint amikor először mentünk szüretelni Soltvadkertre. Te voltál az egyetlen, aki púposra szedted a vödröt, ráadásul a legnagyobb rocskákat választottad ki magadnak.
– Örülök, hogy vidám történetek jutnak az eszetekbe. – Csongoron látszott, hogy mindjárt felrobban dühébe. Épp valami cifrát akart mondani, amikor megszólalt Gerzson telefonja. A füredi kapitány füléhez emelte a készüléket.
– No, akkor most fizetünk – mondta a rendőrtiszt fél perccel később. – Aztán meg felkerekedünk, mert az a bizonyos autó Toni irodájának a közelében parkol, közvetlenül annak a gengszternek a terepjárója mellett. Ha valóban ők vitték el Annát, akkor ott beszélgetnek vele.
– És oda akarsz menni?
– Hát nem azt óbégatod öt perce, miközben a város legjobb halászléjét ettük, hogy csináljunk már valamit? Odamegyünk, és az irodája elől felhívom azt a patkányt. Te közben beszélsz Jozsóval, hogy végre megtudta-e, kik voltak a reggeli látogatói. Traktor te pedig Csilluskán keresztül valahogy kideríted, merre járhat a mi drága Ványaink. Akit mindannyian szívesen elcserélünk Annára. Már, ha bármi összefüggés van az ő hülye bankrablós története és az évszázad legjobb nőjének az elrablása között.