A legnagyobb magyarországi kisebbség bántására uszító felirat bő egy éve csúfítja Szolnok egyik „kapuját”, a vasútállomást. Az uniós forrás használatáról tájékoztató táblára festett szöveg minimum 2025 eleje óta nem zavarja a MÁV-ot, az uniós források elköltését felügyelő hazai kormányzati szervezetet, a helyben illetékes rendőrséget és Szolnok Megyei Jogú Város képviselőit sem. És csodálkozunk a politikai közbeszédben legalizálódó vállalhatatlan szavakon, jelzőkön és kijelentéseken?
Nem értem, eddig miért nem jutott ez senkinek se az eszébe. Nem magyar táncfilm, hanem játékfilm magyar táncokkal, aminek a táncos jelenetei közben mozog alattad a mozi széksora.
Szolnok nemcsak a házai, hanem az itt élők vagy egykor a városban élők emlékei is. A hétköznapok történetei. Amelyek olykor szívmelengetően elevenednek meg egy-egy régi kép kapcsán.
A Beloiannisz/Baross és a Csarnok utca Szapáry felőli sarkán álló házban, annak lebontása előtt, a Tiszavirág espresso működött. Ott, ahol a háborúig kerékpárt is lehetett vásárolni.