125, 40, 5 - Aba-Novák Agóra

- Az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ a sok évforduló kapcsán az intézményhez kapcsolódó személyes emlékeket is igyekszik idén összegyűjteni. De az igazgató meg tudja mondani, mikor járt először az épületben?

- Középiskolás koromba kerültem Szolnokra, kollégiumba, úgyhogy valószínű, verseghys diákként, 1981-ben járhattam itt először. Arra viszont tisztán emlékszem, hogy gimisként nagyon szerettem például azokat a fényképes élménybeszámolókat, amiket a Világutazó klubban tartottak, sőt TIT programokra is rendszeresen jártam. Ami meghatározó élményem, az egyrészt a nyolcvanas évek közepén rendezett amerikai filmes kiállítás, másrészt az 1986-os foci világbajnokság, amikor 6:0-ra kaptunk ki a szovjetektől. A barátnőmmel itt, a színházteremben néztük nagyon sok szolnokival azt a meccset, és a félidőben még reménykedtünk, hogy majd szépíthetünk. Úgy él bennem az akkori ház, mint egy nagy közösségi tér, ahová bejártunk, ahol mindenkivel találkozni lehetett.

- Akkoriban Megyei Művelődési és Ifjúsági Központnak hívták. Hány neve volt az intézménynek az elmúlt négy évtizedben?

- MMIK-ként nyitott, aztán a kilencvenes években lett belőle Városi Művelődési és Ifjúsági Központ, majd Városi Művelődési és Zenei Központ, 2006-ban Aba-Novák Kulturális Központ, öt évvel ezelőtt pedig Aba-Novák Agóra Kulturális Központ. Ez utóbbira kicsit büszke is vagyok, mert amikor elindult az építés, felmerült, hogy csak Agóra legyen a neve. Én viszont ragaszkodtam hozzá, hogy megőrizzük az Aba-Novák nevet, mert így megkülönböztethetőek vagyunk és ápoljuk a mester emlékét, aki maga is kiváló közösségi ember, egy színes egyéniség volt. Jó döntésnek bizonyult, mert azóta szinte minden Agóra követte a példánkat, és felvett valamilyen megkülönböztető nevet.

- Felidézhető, hogy miért éppen Aba-Novák Vilmos festőművész lett a névadó?

- Az eredeti épületet 2006-ban felújították, akkor lett maira alakítva például a színházterem vagy a bejárat, és az újranyitás kapcsán írtak ki pályázatot az elnevezésére. Így vetődött fel a talán leghíresebb szolnoki festőnek a neve, amit a közgyűlés elfogadott, hogy aztán pár évvel később szobrot is állítsunk neki az aulában. Érdekes egyébként, hogy az idei év nemcsak az intézmény és az itt működő csoportok életében jelent kerek évfordulókat, de Aba-Novák Vilmos is 125 éve született. Éppen ezért úgy döntöttünk, hogy az eredetileg a negyvenéves régi épülethez és az ötéves Agórához kapcsolódó ünnepi évadot Aba-Novák előtt tisztelgő kiállítással indítjuk február 15-én, amit egyébként a mester unokája, Kováts Kristóf rendez.

- Mit fog érzékelni az ünnepi évből a közönség? Több vagy más programok lesznek?

- Több program biztosan nem lesz, hiszen a 49 kollégával - akik közül nyolcan a hozzánk tartozó Napsugár Gyermekházban dolgoznak - éves szinten közel ötszáz kisebb-nagyobb rendezvényt bonyolítunk. Ebben persze éppúgy benne van a jóga szakkör, mint mondjuk a több napos, országos hírű Csokoládéfesztivál. Az előző év végén azt mondtam a munkatársaimnak is, hogy több programunk nem lesz, mennyiség helyett a minőségre fogunk koncentrálni. Mert például szeretnénk jobban nyitni a fiatalok felé, akiknél a szórakozási, közösségi szokások és elvárások teljesen átalakultak az elmúlt években. A programok számát egyébként az is korlátozza majd, hogy a nyár elején beköltözik hozzánk a Szigligeti Színház, akiknek minimum tizennégy hónapra átengedjük az Aba-Novák teljes első emeletét, és sokszor az auláját is. Mindez persze nem azt jelenti, hogy nem hívjuk fel a közönség figyelmét a jubileumokra. Ez grafikailag a házon is meg fog jelenni, a rendezvényeinken is, és természetesen lesznek olyan programok, amelyek az évfordulók köré szerveződnek, de mondjuk, jubileumi gálát nem tartunk. Mert számunkra sokkal érdekesebb, hogy az elmúlt negyven év látogatói osszák meg velünk az emlékeiket. Ami lehet egy történet, otthon őrzött fotó vagy netán egy valamikori koncert belépője, plakátja vagy bármi tárgyi emlék. Nagyon szeretnénk ezekből szeptemberben egy tartalmas kiállítást rendezni.

- Nemcsak az eredeti épület negyvenéves, de ugye idén lesz öt éve, hogy az Agóra megnyílt. Mi változott ebben a fél évtizedben?

- Egyrészt több mint negyven környékbeli településsel, lényegében a fél megye kulturális intézményeivel nagyon szorosan együttműködünk, közös rendezvényeinek vannak és segítjük egymást. Másrészt jó ideje nem elsősorban befogadó intézmény vagyunk, mint sok művelődési ház, amelyek csak helyet adnak kész programoknak, hanem vannak komoly, saját ötletből építkező nagyrendezvényeinek is. A már említett Csokoládéfesztivál, a Vasútmodell kiállítás, a Feminális rendezvény, a Dunszt, a Szolnok Napja vagy éppen az Utazás kiállítás. Ezek többsége ráadásul ma már nemcsak a hívó szóról, tehát mondjuk, a csokoládéról szól, hanem sokkal inkább Szolnokról és az Aba-Novák Agóra törekvéseiről, mint amilyen például a bábszínház.

- Hány ember fordul meg egy év alatt az intézményben?

- Körülbelül kettőszázezer. Az Agóra megnyitása előtt ez a szám valahol a száznegyvenezer körül volt. Ez nagyjából azt jelenti, hogy ha Szolnok vonzáskörzetének lakosságát vesszük, akkor nagyjából mindenki, a csecsemőtől a legöregebb polgárig, évente kétszer eljön hozzánk. Remélem, ez idén is így lesz!