Kérdezem
Megmenekül a víztorony
2011. április 28.
Felújítják Szolnok egyik legszebb ipari műemlékét. Az egykori járműjavító területén álló, 111 éves víztorony közel 70 millió forintból szépül meg, a tervek szerint, május második felére. Látogatni azonban a jövőben is csak ritkán lehet majd.
Kaposvári Gyula már 1989 nyarán is siratta az akkor is napról napra rosszabb állapotba kerülő víztornyot. Az éppen 89 éves, használaton kívüli torony megmentését azért is tartotta volna fontosnak a jeles helytörténész, a megyei múzeum egykori igazgatója, mert úgy gondolta "a létesülő vasúti skanzent gazdagítaná". A skanzenből semmi sem lett, ahogy a Kőrösi úti ipartelepen álló víztorony is csak egyre inkább rogyadozott az elmúlt két évtizedben.
A jelenleg a MÁV Gépészet Zrt. területén álló víztornyot 1900-ban adták át. Megépítését a millenium idején területét hatszorosára növelő vasúti járműjavító vízigénye indokolta. A 27 méter magas torony alsó részét klinkertégla borította, a vízmedencét rejtő felsőt pedig míves faburkolat. Nem sokkal megépítése után már nemcsak víztoronyként szolgált, de a járműjavító saját tűzőrsége is használta. A második világháborúban megsérült, később helyreállították, majd elvesztette funkcióját, és folyamatosan romlott az állapota. Néhány éve a vízmedencét rejtő felső része meg is billent.
Akik a környéken járnak, láthatták, hogy az idén 111 éves víztornyot még a télen körbeállványozták, jelenleg pedig már a tető rézborításán dolgoznak.
Mint a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóságától megtudtuk, a MÁV Gépészet területén lévő torony felújítását a MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatósága finanszírozza, és a lezajlott közbeszerzési eljárások alapján 69.250.700 forintba fog kerülni. Elmondták azt is, hogy a felújítás a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal határozata alapján indult el, és a szükséges engedélyek beszerzése és a közbeszerzési eljárások lefolytatása után, idén januárban tudták átadni a munkaterületet a kivitelezőnek, és akkor kezdődhetett a munka.
A blogSzolnok kérdésére válaszolva a vasúttársaság illetékesei elmondták, hogy a járműjavító területén lévő víztornyot a fellelhető tervek és műemléki dokumentációk alapján állítják helyre. Használni a jövőben sem fogják, ám felújított állapotában megőrzik az utókor számára. Már csak azért is, mert hasonló ipari műemlék alig maradt az országban. (A viztorony.hu információi szerint a szolnoki torony sok hasonlóságot mutat a budapesti Vasúttörténeti Park területén lévő víztoronnyal.)
Némi üröm az örömben, hogy a Kőrösi úti víztorony a jövőben sem lesz állandóan látogatható, csak kivételes esetekben, szervezetten lehet majd közelről megtekinteni. Ezt a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatósága azzal magyarázta, hogy a torony zárt, üzemi területen van, ezért akadályokba ütközne a látogathatóvá tétele.
Aki mégis szeretné a lehető legközelebbről megnézni a Szolnok legöregebb víztornyát, az a MÁV strand mögött, a Horog utcából megteheti. Csak egy betonkerítés és néhány vasúti kocsi választja majd el a hamarosan régi pompájában látható ipartörténeti emléktől.
Album
Korok találkozása
Négy korszak épített emlékei érhetők tetten, a valamikor ötezer embert foglalkoztató Állami Építőipari Vállalat, két évtizedes eredményeit összefoglaló fotósorozatból származó képen. Az akkori tanácsháza sarkáról, a hetvenes évek elején készült felvétel a szolnoki Kossuth tér keleti oldalát mutatja.
AKB
Az a szép zöld gyep
Poldi bácsi az Égigérő fűben mindig azt mondogatta, hogy neki csak az a szép zöld gyep, az fog nagyon hiányozni. Nekünk meg itt, Szolnokon, a való életben egy-két olyan Poldi bácsi hiányzik nagyon, akik a közterületeinken rendszeresen sétálva észrevennék a kisebb-nagyobb hibákat, problémákat, és beszólnának a "központba", hogy hol és mit kellene kijavítani. Mert akkor talán a Verseghy parkban sem várna hosszan a megmentőire a képen látható elektromos szekrényke.
SzoborPark
Szolnoki Sztálin-szobor
A szobor tervét 1950. április 3-án terjesztette elő Czinege Lajos, későbbi honvédelmi miniszter, akkor épp a Magyar Dolgozók Pártjának megyei szervezőtitkára. A meg nem valósult szobor történetét Cseh Géza és a Majtényi György írta meg, de talán érdemes felidézni és kiegészíteni.