Intelmekre mutató államalapító

2020. október 04.

A szolnoki Vártemplom előtt 2001 óta álló Szent István-szobor lefelé mutató jobbja arra emlékeztet, hogy a hatalmon lévőknek lassan ezer éve rendszeresen olvasgatniuk kellene az Imre herceghez írt intelmeket. Néha azon is elgondolkodom, kire hasonlít a szolnoki Szent István arca.

Egy kutatást és talán egy elemzést is megérne, hogy Szolnokon vajon miért csak a rendszerváltás után (1992) lett közterület elnevezve az államalapító királyról, illetve mi lehet az oka, hogy szobrot is csak az ezredforduló után kapott. Az 1949 és 1989 közötti időszakot persze könnyen el lehetne intézni azzal, hogy "kis Moszkva" voltunk, miközben más városokban sem az első királyunkra emlékeztető szoborállítás, sem az utcanév nem volt lehetetlen. Ugyanakkor a két világháború közötti időszakban - benne az 1938-as Szent István emlékévvel - illetve a Kiegyezés utáni első szolnoki aranykorban - benne a millenniumi ünnepségekkel - akár készülhetett is volna Szent István szobor, miként tér vagy utca is kaphatta volna a nevét.

A Vártemplom előtti területet 1992-ben metszették ki a Gutenberg térből, és lett belőle Szent István tér. Majd kilenc évvel később, a templom bejárata elé emelt magaslatra, tulajdonképpen közel két méterrel a tér szintje fölé felállították Györfi Sándor Szent Istvánt mintázó alkotását. Mindez a Millenniumi emlékév (2000. január 1. - 2001. augusztus 20.) utolsó napján történt, bő egy évvel azt követően, hogy a templom másik oldalán felavatták a Millenniumi emlékparkot, benne nem az első királyunkat, hanem az úgynevezett "Kalocsai királyfejet" alapul vevő szoborral. A két alkotást egyébként nemcsak az emlékév köti össze, hanem az alkotók szülőhelye is, hiszen a királyfejet a karcagi születésű Somogyi Árpád, míg Szent Istvánt az ugyancsak nagykunsági Györfi Sándor készítette el.

És miként Somogyinak sem a nevezett szobor az egyetlen szolnoki munkája, Györfi Sándornak sem a Szent István téri szobor az első alkotása a városban. Sőt, mondhatjuk, hogy az 1951-ben született, Karcagon élő és ott szinte évente új köztéri alkotással jelentkező, 2018 óta már Kossuth-díjas művésznek emblematikus szolnoki szobrai vannak. Az első itt felállított alkotása az a Damjanich-portré, ami 1984-től a Marx park - ma már Verseghy park - végén állt, ám szakálla miatt olykor nem tábornoknak, hanem filozófusnak nézték, így ledöntögették. Jelenleg a Damjanich Múzeum bejárata alatt látható. Ugyancsak Györfi munkája a néhai szovjet hősi emlékmű helyére került Golgota az SZTK előtt, ami szerintem az ország egyik legjobb második világháborús emlékműve, ráadásul a kőbe vésett Radnóti füzetfoszlányok miatt komoly rokonságot mutat a Szent István szoborral. Mindezeken kívül két iskolai szobor köthető Györfi Sándor nevéhez Szolnokon: 1991-ben készült el Széchenyi István portréja, ami a róla elnevezett gimnáziumban látható, illetve Ádám Jenő arcképe, amit 1997-ben helyeztek el az azonos nevű zeneiskolában.

A Szent István téren álló, államalapítónkat ábrázoló szobor érdekessége, hogy egy viszonylag fiatal, huszonéves arccal jeleníti meg az első királyunkat. Ez azért is tűnhet különösnek, mert Györfi egy évvel korábban elkészült és ma Szajolban látható I. Istvánt ábrázoló szobra egy kifejezetten idős embert ábrázol. Ezért talán feltehető a kérdés, vajon miért trónra lépéskori arcot kapott a szolnoki Szent István szobor? Adott esetben én ezt azzal magyaráznám, hogy abban az arcban nemcsak Szent István, de Imre herceg is ránk tekint. Merthogy az alak az Imre hercegnek szóló, kőbe vésett intelmek tetején áll. És jobbjával azokra mutat. Ami azt jelképezheti, hogy a Szent Istváni örökséget felvállaló állam alapjait az első alkotmányos alapvetéseknek is tekinthető latin szövegekre kellene, illene helyezni.

Az abroncskoronát viselő, palástos, alatta díszes ruházatot viselő király baljában - amelyben más ábrázolásokon általában az országalma látható - egy apró templomot tart, ami a nyugati kereszténységet felvevő, egyházi szervezetet kiépítő, és a kormányzásban arra támaszkodó királyunkra utal. A megoldás, az üzenet különlegességét csak fokozza, hogy a 2,8 méter magas bronz szobor a Vártemplom előtt, Szolnok első templomának feltételezhető helye közelében kapott helyet.

(A második fotó a MANDA archívumból való.)