Egy ország Isten háta mögötti részén, ahol leginkább csak mezőgazdaságból lehet megélni, mit kezdhetnek magukkal a tizenéves fiatalok. Vedelhetnek, bulizhatnak, motorozhatnak, verekedhetnek, vagy, ha éppen a nyakukba szakad a családi gazdaság, folytathatják azt, amit őseik is tettek.
Abban a két évtizedben, amikor szerkezetében a mai Szolnok létrejött, a lakosság száma 50 ezerről 80 ezer fölé nőtt. Bő két évtized alatt két főtér, minimum három lakótelep, tucatnyi kulturális intézmény épült, hiszen arra számítottak, hogy az ezredfordulón már 120 ezer szolnoki lesz.
A Kivert Biztosíték (AKB) rovatban csak annyit akartam jelezni, hogy a Szabadság téri egykori bölcsőde kapuja mellől eltűntek a szép, régi utcanév- és házszámtáblák. Fájó sebek szakadtak fel.
Az Eötvös téren 1895 óta működik artézi kút, amit 1983-ban felújítottak, kifolyóját pedig 1999-ben teljesen átépítettek. Ez utóbbi beavatkozásnak köszönhetően telepedett a kút tetejére az Ilauszky Tamás által faragott, csőrét a szárnya alá dugó pelikán. Két egykori képviselő adománya révén.
Az önkormányzatiság leépítésének és a helyi tájékoztatás szétverésének a levét issza Szolnok (is). Ha nem lehetne a város beleegyezése nélkül bármit idetelepíteni, ha nem működhetne az önkormányzat anélkül, hogy valódi kommunikációt folytatna a lakókkal, nem itt tartanánk.
A Házmesterek a vészkorszakban című könyvet azoknak ajánlom, akik még hisznek abban, hogy a történelem ismételheti önmagát, ezért kíváncsiak, miként lesz a kisember gonosszá.
– Béla nincs meg – néztek egymásra sápadtan a tintakék ruhás brigádtagok az épülő Tisza-híd Liget felőli végénél, miután a régi szerkezet egy darabja hatalmas robajjal belezuhant a folyóba. – Az a marha elindult a túlpartra, mert valami szerszámot a Szabadság téren hagyott – igazította meg tintakék nadrágja kantárját Lajos, aki negyedik éve nemcsak együtt dolgozott az új híd építésén Bélával, de vele is lakott a munkásszállón. – Nem érhetett át! Mert azok a balfasz pestiek elcseszték a kötéseket.
Legfeljebb másfél évtizede működhetett a Tisza szálló, amikor egy Szolnokra bevonult fegyverneki fiatalember ezzel a már háborús minőségű képeslappal üzent egy otthoni ismerősének. Ám nem emiatt mutatom meg ezt a lapot.
Az évtizedes júliusi hírekből ezúttal inkább a „hűsítőket” citáljuk, bár a jég, a bambi, a Márka és a Kőbányai mellé egy kulák és a „900 éves Szolnok” termékek is beférnek.
