2025.08.27. (szerda)

A Közgé névadójának emléke

A Közgé névadójának emléke

Dátum:

Szolnok második legrégebben működő középiskolája 1955 óta viseli a reformkor akadémikus mérnökének a nevét. Szobra hatvan vagy hatvanegy éve áll a lassan hetvenéves épület előtt. Alkotója idén hunyt el. Majdnem egyidős volt az iskolával.

Szolnok második legrégebben működő középiskolája 1955 óta viseli a reformkor akadémikus mérnökének a nevét. Szobra hatvan vagy hatvanegy éve áll a lassan hetvenéves épület előtt. Alkotója idén hunyt el. Majdnem egyidős volt az iskolával.

Talán mindenkinek van az életében olyan történelmi személy, akihez valamilyen oknál fogva szorosabb szálak fűzik. Számomra ilyen Vásárhelyi Pál, akit már soha sem hagyhatok ki az életrajzomból. Mivel négy éven keresztül, naponta legalább kétszer mentem el mellszobra előtt, azt is be kell vallanom, számomra Vásárhelyi olyan, mint a szolnoki Közgé Baross utcai épülete előtt, ma már növények takarásában álló fém portréja. És néha milyen igazságtalanok tudunk lenni személyes dolgainkkal és ismerőseinkkel! Erről a szoborról tudtam eddig a legkevesebbet. Talán azért, mert létezése mindig evidens volt.

Az 1911-ben alapított Szolnoki Felsőkereskedelmi Iskola jogutódjának tekinthető intézmény 1955-ben, Vásárhelyi Pál születésének 260. évfordulóján vette fel a reformkori tudós nevét. A Felvidéken született, vízépítő mérnökként számon tartott akadémikusnak látszólag semmi köze nem volt a városhoz, hiszen iskoláit Miskolcon és Pesten végezte, élete jelentős része pedig a Dunához kötötte. Miután azonban a Duna szabályozásából oroszlánrészt vállalt, 1846-ban az Alföld közepén hatalmas kanyarokat leíró Tisza szabályozásának tervét is elkészítette, ám megvalósításában már nem vehetett részt. Nemcsak azért, mert az általa megalapozott munka még a XX. század elején is zajlott, hanem mert a sors kegyetlen fintoraként, éppen a Tiszavölgyi Társulás ülésén kapott szívrohamot, és hunyt el 1846. április 8-án. Hogy alakja és ténykedése nemcsak a mából tűnik fontosnak, jól mutatja Vörösmarty Mihály Vásárhelyi Pál sírkövére és Garay János Vásárhelyi Pál emlékére című verse is.

A magam részéről valószínűnek tartom, hogy a szolnoki Vásárhelyi-szobrot 1956-ban, halálának 110. évfordulóján leplezték le. Alig egy évvel azután, hogy a város második legrégebben működő középiskolája, Szolnok első, szakmát adó intézménye felvette a vízépítő mérnök nevét, és lett belőle Vásárhelyi Pál Közgazdasági Technikum. Mondhatjuk, hogy az akkor már 45 éves iskola történetében egy meglehetősen hányattatott másfél évtized zárult le ezzel. Az intézmény mai épületét ugyanis még a második világháború elején elkezdték építeni – miközben a diákok a közeli polgári fiúiskola tantermeit használták -, ám az az 1944-es nagy bombázásban megsérült. Így a háború után már lányokat is fogadó intézmény pár évig a Verseghy gimnázium termeit is használta, és csak 1948-ban foglalhatta el a neki szánt épületet. Ami nem sokkal később kollégiumot, sőt 1951-ben a város legkorszerűbb tornatermét is megkapta. Két évvel később pedig technikum lett belőle.

A névadó szobrát a város adományozta az iskolának. Elkészítésére az 1913-ban született Tősér János, jászárokszállási pedagógust, szobrászt kérték fel. A Köztérkép szerint Tősér nem tartozik a legtermékenyebb szobrászaink közé, ráadásul minden alkotása a megyében található. Készített első és második világháborús emlékműveket, Szent Flórián szobrot, megmintázta Széchenyit – akivel egyébként egy napon született -, Deák Ferencet és Vásárhelyit. Még 2013-ban is dolgozott! Először azt hittem, ugyanazon a néven két magyar szobrász is alkotott. Aztán kiderült, hogy Vásárhelyi Pál szolnoki megmintázója csak két évvel volt fiatalabb az intézménynél, és 104 éves korában, idén nyáron hunyt el.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Történelemkönyvünk betonból

A vasútállomás előtti Jubileum tér közepén álló Tanúhegy minden bizonnyal Szolnok legjobban dokumentált köztéri alkotása. Miként talán azt sem túlzás kimondani, hogy ez az a szobrunk, amelyik mérete és helye ellenére a legkevésbé szervesült a város életébe. De talán majd 5 év múlva!

Hősök a XX. században

Eredetileg csak az első világháborúban elesett szolnoki férfiaknak állított volna emléket, ám későbbi sorsa és megítélése tipikus példája lett Magyarország XX. századi történetének és a történelemfelfogások rendszerekhez kapcsolódó változásainak. A nem az eredeti helyén álló alkotást a városi köznyelv ?meztelenszoborként? emlegeti.

A szolnoki csata emlékműve

Vannak emlékművek, amelyek nemcsak a megörökített téma, de a felállítás körülményei miatt is rendkívül érdekesek. Amikor a belvárosi Tisza-hídról lejönnek, és esetleg egy pillantást vetnek a Szolnoki csata emlékművére, ez is jusson eszükbe!

Szolnok Kossuthja

Negyedszázada helyezték át a szolnoki Kossuth-szobrot a város főteréről a Városháza előterébe. A két évvel korábban felállított szobor szabadtéri élete során rongálások és a ráhelyezett feliratok miatt sokszor szerepelt a hírekben. Első példánya ma is a szabadban áll Nagypaládon.