Mielőtt kommunistázni meg dollárbaloldalazni kezdenének olyanok, akiket csak a jóakarójuk mentett meg attól, hogy az utolsó pillanatban felvételt nyerjenek az állampártba, avagy maguk is jelentéseket írtak és olvastak, netán csak az aktuális hátsóban motoroztak úgy, mint ma, számukra rögzítsük: a majális, a május elseje, a munka ünnepe nem valami baloldali, kommancs csökevény, és még csak nem is az egykori szocialista országok történelmi hulladéka. Ha nem hiszik, akkor kezdjék keresni Szinyei Merse Pál tagkönyvét, lapozzák fel a munkások érdekvédelméről és a szakszervezetek történetéről szóló – egyáltalán nem kommunista – tanulmányokat, hogy az egyházi vonatkozásokat már ne is citáljam. Tehát, aki a majálisokkal babrál, az nem a komcsikkal tol ki, hanem a hétköznapi emberekkel, akiknek a személyes ünnepeik között ez a program bő évszázada remekül elfér. Elfért Szolnokon is.
Azért a múltidő, mert mindenféle kósza hírekből úgy tűnik, Szolnok város önkormányzata szakít a hagyománnyal és a 2023. évi majálist nem az ilyen rendezvényekre alkalmas, bejáratott, tágas Tiszaligetben, hanem a Tallinn városrészben, a ligethez képest aprócska Ormos Imre parkban rendezi. Nincs kétségem afelől, hogy a kósza hírekből hamarosan városházi propagandaanyagok lesznek, amelyek majd valamiféle magyarázatot adnak a helyszínváltozás okaira. Néhányak írói munkásságának részeként majd megtudhatjuk, hogy ezt tulajdonképpen a helyiek erőszakolták ki, a Tiszaliget éppen alkalmatlan rendezvények tartására, egyáltalán emberek befogadására, a Tallinn városrészben meg olyan aktív önkormányzatiképviselő-aspiránsok dolgoznak, hogy nem lehetett nekik ellenállni. De mindegy is, hogy mit kommunikálnak majd, a lényegen úgysem változtat. Ezért az értetlen szolnokiaknak – na, ők a dollárbaloldal, az idősebb prostituáltak, a haza megrontói és háborúpárti barmok – nem marad más, csak a találgatás.
Lehet, hogy valakinek fülébe csengett az Internacionálé, csak már nem emlékezett, hogy mikor, melyik pártgyűlésen énekelte, de jó ötletnek tűnt a „múltat végképp eltörölni”. És talált hozzá támogatókat, ahogy anno pár pillanatnyi voksért volt támogatottsága a Fáklyavivő szobor eltávolításának, a Gorkij utca átnevezésének, a Táncolók leverésének, az Aranylakat társasházzá alakításának. Ebben az esetben csak annyit kellett demagógban elmondani, hogy a majálist ki kell csavarni az ellenzék kezéből, mert az a sergős-vurtslis népbutítás jelenti az utolsó veszélyt a kormánypártok közelgő fényes győzelmére. A megszokott majális megszüntetésével és egy új majális megalkotásával a múlt utolsó dögtemetőjét is be lehet temetni.
Milyen jó lenne, ha tényleg csak egy ilyen hülyeség állna a döntés mögött! De se Jókaitól, se Mikszáthtól, se Mórától nem tanult soha a magyar „elit”, így soha meg sem haladja a korábban papírravetetteket.
Lehetünk rosszindulatúak is a döntés kapcsán? Ha egy döntés rosszindulatú, akkor már eleve rosszindulatú arról még csak gondolkodni is.
Netalán az van a majális Tiszaligetből történt kipaterolása mögött, hogy esetleg már vannak tervek a Tiszaliget egyéb hasznosítására? Mert szó ne érje a ház elejét, nagyon klassz és szinte belvárosi lakóparkot, villaparkot, kis- és nagyházakat lehetne ott a közös gyepeken meg parkokban felhúzni, miként az első példák már évek óta virítanak. Hát csak vannak néhányan a hatalom körül sertepertélők között, akik szívesebben laknának a ligetben, mintsem bumlizzanak órákat Szandáról vagy a szolnoki Rózsadombról. Mi szebb lehetne annál, mint a sok hülye melós verejtékén épített Tiszaligetbe a hatalom új birtokosaiként elterpeszkedni? Ám az újak sem butábbak, mint a régiek, tudják, úgy kell ezt csinálni, hogy a nép követelje a változást. Előbb bebizonyítják, hogy a Tiszaliget alkalmatlan a közösségi funkciókra, vagy, ha nem, hát akkor meg vannak az ilyesmire sokkal alkalmasabb helyek a városban. A Tiszaliget elfelejtését is el kell kezdeni valamikor. Például most.
Nem? Gondoljunk mást! Csak nem vészesen közeleg a következő önkormányzati választás, és a Tallinn-Alcsi városrészbe eddig fektetett közpénzes bulikák még nem hozták meg a kívánt eredményt, rezegne a léc, ha ma lenne a voksolás? Valaki bedobta, a többiek meg elhitték, hogy ha egy városi rendezvényt bezsúfolunk egyetlen „kerületbe”, akkor az tutira megnyerhető? A választ ma még nem tudjuk, de majd az új május elsejei események meg a róluk megjelenő posztok – ki, kit dicsér a remek ötletért, szervezésért, kivitelezésért, közpénz költésért -, majd árulkodnak.
Azért engedtessék meg nekem – ha még eddig nem sikerült -, hogy rosszindulatú legyek! Az Ormos Imre park két oldalán lévő lakóparkban élők mit szólnak az ötlethez? Tudják már, hogy ők akartak egy majális közepén lakni? Elképzelte valaki, hogy az eddigi majálisokra érkező autók a Tallinnban hol fognak elférni? Biztos tuti tervek vannak a növénygyilkos vásári játékok megfelelő elhelyezésére, tehát a park szebb lesz, mint korábban. És ki viszi át május elsején a Tiszaligetből a megszokásból odatévedteket, a káromkodó szülőket és a bömbölő gyerekeket? Micsoda buli lesz? Elkeserítő. És nem vigasztal, hogy lehet ebből akkora pofon, hogy a jövő május adja majd a másikat.
