A szolnoki önkormányzat kormánypárti képviselői, kiegészülve az élő szembesítéstől menekülő bukott polgármesterrel, képtelenek meghallani, hogy a helyiek nem kérnek az elektrolitgyárból. A helyiek pedig nem akarják tudomásul venni, hogy a döntési helyzetben lévőket ez nem érdekli.
Az épített örökséget nem úgy lehet megmenteni, sőt turisztikai célokra fordítani, hogy ma azon sápítozunk, mi mindenünk volt és pusztult el, vagy építünk valami soha nem létezett, réginek tűnőt. A megőrzött örökségben ott vannak azok, akik a maguk jelenében, időben gondoltak a jövő múltjára.
A felvétel baloldalán látható első ház, illetve az ugyanazon az oldalon távolabb feltűnő nagyobb épület ma is áll a szolnoki Baross utcában. Ott, ahol a megörökített utca fut, jelenleg az úgynevezett 1-es parkoló található. Ha ez idősebb Divald Károly fotója, akkor csak 1897 előtt készülhetett.
A lakosság tájékoztatás nem így működik, vagy legalábbis nem így kellene működnie. Mert így mi a biztosíték arra, hogy valamikor nem derül ki, atombomba összeszerelő üzem is épül Szolnokon? Az elmúlt fél év egyik bűne a várost vezetők és a városlakók közötti kommunikáció változatlansága.
Szolnok főutcáján fényképet készíteni 1907-ben már nem lehetett akkora újdonság, ami önmagában indokolná, hogy ezen a képeslapon, a mai Kossuth tér helyén, legalább három tucat férfi és nő, felnőtt és gyerek nézze az ismeretlen fényképészt. Vajon Etuska találkozott ezekkel az emberekkel?
Meg lehet sértődni, hogy a csak álmokban létező Csáklya utcai híd miatt nem indul el a bukott polgármester szentté avatási eljárása, de lehetne reális és fontosabb célokért is dolgozni.
Még csak 131 éve nevezik Kossuth térnek, Szolnok főterének azonban legalább ugyanilyen hosszú előtörténete is van. Keletkezése homályos, múltjának fordulópontjai viszont elmesélhetők.
Olyan országban szeretnék élni, ahol a helyi demokrácia születésnapján a kormány azt hirdeti, hogy akár a reklámjukat is megkérdőjelezheted, lehetsz bármilyen, szükség van rád.
Mivel az elmúlt három évtizedben nem láttam a Csak beljebb, Jancsikám! című előadást, így nem tudom eldönteni, hogy a Szín-Mű-Hely új bemutatója remake, felújítás vagy új rendezés.
