2026.04.18. (szombat)

Már és még nincs

Már és még nincs

Dátum:

Ismerős? Furcsa? Mert valami hiányzik erről az 1981-es szolnoki fotóról, amit sem előtte, sem utána nem lehetett már így elkészíteni. A Nerfeld-palota már nem, az Árkád pedig még nem áll.
Gyanítom, hogy lelkes amatőr lehetett a kép készítője

Az ismeretlen fotós a Beloiannisz út és a Ságvári körút kereszteződését örökítette meg 1981-ben. Szolnok belvárosán még átdübörgött a 4-es számú főút, a fotós pedig az állampárt és csatolt részeinek irodaháza elől, a kocsibehajtóról kattintott, megörökítve annak a Tomi mosópornak a fényreklámját is, amit akkor még tényleg a városban gyártottak. A nyolcvanas évek első nyarán, valamikor délután készült a felvétel a Nerfeld-palota hűlt helyéről, ahová a következő években szerencsére nem egy 22 emeletes „felhőkarcoló”, hanem „csak” az Árkád került. Számomra egyértelmű, hogy a fotó az üres sarki területet akarta megörökíteni, azonban nem tudom, miért. Gyanítom, hogy lelkes amatőr fotós lehetett a kép készítője, aki talán dokumentálni akarta Szolnok átalakulását. Dombi Gábor bocsájtotta rendelkezésemre az albumot, amiből ez a kép is származik.

A tűzfal, a Sztár burkolata és mindezek előtt a Nerfeld-palota hűlt helye

A fotó középpontjában lévő hatalmas tűzfal akkor a Sztár áruházhoz tartozott, bal szélén jól láthatók azok az alumíniumlapok, amelyekkel az egykori Népbank épületét 1974-be beborították. Jobban megnézve a falon lévő burkolat alsó szélét, kirajzolódik annak a Kossuth utcai földszintes háznak a tetővonala, amit a Nerfeld-palotával együtt bontottak le 1981-ben. A Sztár teljes „becsomagolására” minden bizonnyal azért nem került sor, mert az 1974-ben még álló ház tetejéről, udvaráról kellett volna elvégezni a beavatkozást. A tűzfal mellett húzódó barnaszínű épületszárny a mai napig a helyén van, hátuljával a Magyar utcai Árkád presszónak és a fölötte lévő lakásoknak támaszkodik. Jobban megnézve a képet, a Magyar utcai, ma is álló, Kós Károly-stílusú házat is észrevehetjük, a távolabb lévő nagy épület pedig a Táncsics utcai városi bérház hátsó homlokzata, amit így már nem lehet lefotózni.

A tömeg a hétköznap készült fotóra utal

Hogy a felvétel hétköznap, valamikor munkaidő után készülhetett, arról szerintem az „1-es ABC” vagy „Ságvári körút” megnevezésű buszmegállóban ácsorgó sokaság árulkodik. Nem vagyok közlekedési szakember, de azt hiszem, a nyolcvanas évek elején ez volt Szolnok legforgalmasabb helyibuszos csomópontja, ahol akkor nemcsak a Tisza túloldalára járó 6-os, 7-es, 8-as és 15-ös járatok, és ezek variációi álltak meg, de a Tallinn városrész felé tartó 2-es és a Kun Béla körútig járó 10-es, no meg az Alcsi felé közlekedő 5-ös. Plusz, itt kellett leszállnia annak, aki az 1-es vonalára akart átszállni az akkori Vörös csillag mozi előtt. Ennek ellenére buszmegálló vagy bármiféle féltető nem volt itt, legfeljebb néhány pad. Talán e megálló miatt is volt különösen jó forgalma annak az újságosnak, aminek alumínium-kocka bódéja ezen a képen is kivehető. Ha jól emlékszem, e fotó készítésekor a Szigligeti könyvesbolt már nem az 1-es parkolónál, a Kindlovics-bazárban, a mai pékség helyén működött, csak éppen az nem ugrik be, mi volt a helyén.

Ami Győrnek a Rába, Székesfehérvárnak a Videoton, nekünk a Tomi

A kép készítésekor még vígan „működött” Szolnok egyetlen gyalogos aluljárója, aminek sárga üveges lejárója a megrakott ZIL teherautó mellett kivehető. Többször jeleztem már, hogy ez inkább presztízsberuházás, mintsem átgondolt műtárgy volt, hiszen a négyágú kereszteződésnek csupán az egyik ágát mentesítette a gyalogosoktól, ráadásul sokáig nemcsak az e fotó szerint jobbra kanyarodók, de a balra haladók is azonnal zebrát kereszteztek. De hát a lüktető, fejlődő szocialista megyeszékhelyhez ez éppúgy hozzátartozott, mint azok a fényreklámok, amelyek nemcsak ezt a kereszteződést „ragyogták” be Szolnokon. Itt azonban különös jelentőséggel bírt az 1959-ben átadott, a Kossuth út és a Ságvári körút sarkán álló társasház – földszintjén sokáig rádió- és televízió szaküzlet működött – tetején lévő Tomi mosópor reklám, ami a Tiszamenti Vegyiművek fő márkáját hirdette. Kis túlzással talán azt is mondhatjuk, hogy ami Győrnek a Rába, Székesfehérvárnak a Videoton volt akkoriban, az nekünk, szolnokiaknak a Tomi mosópor lehetett.

Vakáció előtti, munkaidő utáni szolid forgalom a 4-esen

És ezt a reklámot itt nagyon sokan, nemcsak magyarok, de külföldiek is látták. A kelet-európaiakon kívül az olcsó bolgár tengerpart felé tartó skandinávok, osztrákok, NSZK-sok is, akik Szolnok belvárosát is érintették. A mából nézve talán már elképzelhetetlen az a forgalom, ami a nyolcvanas években itt hömpölygött, a több közlekedési lámpa miatt olykor a József Attila útnál állt a kocsisor vége, a másik irányban meg nem egyszer az Evezősnél. Ezért is gondolom, hogy ez a fotó még a vakáció előtt, munkaidő után, és egészen biztos, olyankor készült, amikor éppen nem javították a belvárosi Tisza-hidat vagy a „százlábú”, sőt rendezvény sem volt a városban, mert akkor ezen a képen nem ennyi autó lenne. És olyankor talán az ismeretlen fotósnak se jutott volna eszébe a mindössze 52 éves korában lebontott Nerfeld-palota hűlt helyét megörökíteni.

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Sok kérdés még megoldatlan

Milyen célt szolgált ez a képeslap méretű kartonkép? A szolnoki Szabadság térről 1911 előtt készülhetett ilyen fotó? Gyömörey Félix házát akkor és azok építették, ahogy ma gondoljuk?

Szolnoki konflis, 1966

Abban nem vagyok biztos, hogy Szolnok utolsó konflisa látható ezen a képen, az azonban bizonyos, hogy a fogat a vasútállomástól a centrum felé indult az akkori Beloiannisz utca végén.

Még egy toronnyal

A szolnoki Baross és Kápolna út kereszteződésénél álló Hasznos-házat 1915-ben örökíthette meg Szigeti Henrik, hogy aztán Kisné képeslapjának e példányát 1924-ban Budapestre küldjék.

Baross utcai szecesszió

Mert ez a szolnoki, Baross utcai szecessziós homlokzatú épület minden részletében szép, és fontos volt, azért kerülhetett a város főterén működő kiadó, Fuchs Manó képeslapjára 120 éve.