Mennyi ideig szünetelhetett a hajó forgalom a Tiszán 1909-ban vagy 1910-ben, amikor az Özv. Lőrinczy Gyuláné kiadásában megjelent képeslaphoz ezt a fotót készítették? Szolnokon, a mai Tiszaliget oldalából, az 1944-ben felrobbantott első, szolnoki, vasból és betonból készített közúti híd építésekor.
Három megszállásunk végére is emlékezhetünk ebben az évben Szolnokon. Miként felidézhetjük az önkormányzatiság átalakulásának két évfordulóját, két nagy árvizünk emlékét, sőt a Szigligeti két meghatározó időszakának kezdete is kerek évfordulóval lenne ünnepelhető. Szolnoki múlt 2020-ban.
A vonala az egykori teherpályaudvar és a szolnoki állomás közötti összekötő sínpár ívét követi. Évtizedeken keresztül a sportlétesítményeiről volt híres, és ha minden jól alakul, az év végétől ismét emiatt hivatkozhatunk rá. Ez a Kolozsvári út aluljárótól az egykori 605-ös kertjéig tartó Véső utca.
Hétfő reggelre eltűnt a szolnoki városháza. Pontosabban a Kossuth tér és a Táncsics utca sarkán lévő telken nem maradt más, csak némi építési törmelék meg teherautó nyomok az elegyengetett, sáros talajon. És az a szakadozó borítású fémkerítés, amit még péntek délután húztak az épület köré. Nehezen derült ki, mi is történet az épülettel.
A Katonakönyv című kötetet azért is vettem meg, mert érdekelt, milyen lehetett magyarként öt egykori, szocialista ország néphadseregében sorkatonáskodni. Valós képet nem kaphattam, viszont a nyolcvanas évek bomladozó béketáboráról speciális élményeket igen. Sorozatért kiáltó ötlet.
Nem hinném, hogy a Tiszaligeti strandfürdő van elátkozva. Inkább mi, szolnokiak a választott vezetőinkkel. Bezár, nyitva marad? Lassan nyolcadik éve nem tudhatjuk, mi és miért történik.
A World Press Photot azért kell minden évben megnézni, hogy ne felejtsük, még a világ naposabb oldalán élünk. Meg azért is, mert a tavalyi szörnyűségeket az ideiek könnyen felülírják.
Az árnyékokkal díszített, vakolatlan tömb Szolnok kellős közepétől méternyire áll. 130 éve. Ez volt a 20 évvel korábban megyeszékhellyé tett város első bálterme. Amíg nem volt színházépületünk, itt léptek fel a vándortársulatok. Majd némafilmeket vetítettek benne, a harmincas évek elején pedig ezen a helyen nyílt meg a Szolnoki Mozgó. Sokan Vörös Csillag, vagy Nemzeti moziként emlékeznek az épületre. Ma fa nő a tetején. Húsz éve várjuk, hogy más képet mutasson a Sütő utca felé.
Alaptényállás az öregezés, mint bűncselekmény. De inkább szól az apa és két fia viszonyáról. Tasnádi István filmje visszaadja a hitem a magyar filmekben. Ajánlás nélkül is siker lesz.
