Megvan a Szombat esti filmkoktél című összeállítás, ami a nyolcvanas évek elején ment a Magyar Televízióban, és a Menő Manóval kezdődött. Na, abban voltak hasonló krimik, mint a Nyolc nő. Egyszer szórakoztattak, még frászt is hoztak ránk, de aztán el is felejtettük őket.
Egy Münchenben élő professzornak címezték a Szolnoki Művésztelep két tömbjét ábrázoló mellékelt képeslapot 1903 kora nyarán. A németül megírt, hosszú címzéses anziksz képei nem sokkal a Művésztelep átadása után készülhettek, sőt még az sem kizárt, hogy Ragács Gyula fényképész felvételei az egyik első fotók a helyről.
Eljön a pillanat, amikor egy szolnoki hűtlen lesz a Tiszaligethez, mert normális körülmények között szeretne brűgölni. Még szerencse, hogy harminc kilométeres körzetben több alternatíva kínálkozik. Tiszakécskén, a Tisza-parti Gyógy és Élményfürdőben is egyre több a szolnoki.
A Magyar Rádió évtizede üresen álló volt Szolnoki Stúdiójáról jutott eszembe, hogy mennyi használaton kívüli középület van a városban. Többségük persze magántulajdon, ám mégsem tudom azt mondani szolnokiként, hogy semmi közünk hozzájuk. Előttünk pusztulnak, nekünk is veszteségek.
Színész, segédrendező, videótár-vezető a Szigligeti Színházban. Mellette vág, szinkronizál, ha kell, reklámot készít. Huszonhárom éve tagja a szolnoki társulatnak, Szolnokon él, de megőrizte a budapesti lakcímét. Deme Gábor portréját próbáltam egy hosszú beszélgetésben felvázolni.
Szendvicsnemzedék. Azok, akik idős szüleik és saját családjuk közé szorulva próbálnak megfelelni és teljesíteni. Az első játékfilmjét készítő Mayer Bernadett tisztelendő témaválasztása.
A szolnoki Kossuth téren készült kép egy május elsejei felvonulást mutat. Egyértelmű, hogy a fotós csak 1957-ben, ’58-ban vagy ’59-ben dolgozhatott, a Magyar utca torkolatánál állva.
Nem hinném, hogy a Tiszaligeti strandfürdő van elátkozva. Inkább mi, szolnokiak a választott vezetőinkkel. Bezár, nyitva marad? Lassan nyolcadik éve nem tudhatjuk, mi és miért történik.
A World Press Photot azért kell minden évben megnézni, hogy ne felejtsük, még a világ naposabb oldalán élünk. Meg azért is, mert a tavalyi szörnyűségeket az ideiek könnyen felülírják.
