Milliós bevétel?

Milliós bevétel?

Dátum:

Természetes, hogy egy belvárosi építkezéshez közterületet is igénybe kell venni. Egy normális városban ennek vannak szabályai és költségei, amit mindenkivel betartatnak és megfizettetnek. Ha Szolnok is ilyen normális város, akkor a Mészáros Lőrinc utcában talán fél évtizede is tartó építkezés miatt – ami nemcsak járdát, de parkolóhelyeket is elfoglal –, elég sok pénz befolyhatott már a közös kasszába. Ettől még jogos a kérdés: hány évig foglalható el a közös terület?
„Ott túl a rácson…” – Egy másik világ vagy szolnoki közterület van?

A Mészáros Lőrinc utca nagytemplom felőli végénél, az „Ülő Krisztus” szobor után évekkel ezelőtt bontottak el egy régi házat, és kezdődött építkezés a helyén. A munkák azonban jó ideje állnak, ám a ház előtti járda és parkoló egy részét a tulajdonos/beruházó/kivitelező azóta is sajátjaként kezeli. A közvagyon óvására is felkent önkormányzatunk és a polgármesteri hivatalon belül működő közterület felügyelők minden bizonnyal egy pillanat alatt meg tudják majd mondani, hogy a területfoglalási engedélyt a beruházó/tulajdonos/kivitelező mikor kérte és mennyi időre kapta meg. Mert az ugye kizárható, hogy a város egy részét – még, ha látszólag icipici is – valaki éveken keresztül engedély nélkül használja. Hova jutnánk, ha mindenki lekerítene egy kicsit a közösből?

Ez a kép azt is bizonyítja, hogy a szolnoki közterületesek a város ezen részén becsukott szemmel járnak. Csak el ne bukjanak!

A mellékelt fotók azt is mutatják, hogy a Mészáros Lőrinc utca ezen szakaszán szolnoki közterületes évek óta nem járt, vagy ha mégis, akkor vagy becsukott szemmel, vagy valakitől, valamitől nagyon félve. Különben joggal feltételezhetnénk, hogy ha van engedélye az építkezés érintettjeinek, a város derék alkalmazottjai akkor is felszólítják, hogy tartsa rendben a várostól kikölcsönzött területet. Legalább adjunk a látszatra!

Szolnok belvárosában nem könnyű és nem is olcsó parkolni. Márpedig úgy tűnik, itt a parkolóhelyek egy része is el van foglalva, tehát a város parkolótársaságánál is felvetődhetett már a kérdés, miért nem tudnak ezen a helyen normális szolgáltatást nyújtani. Vagy ilyen esetben, ezen a helyen nem kell parkolójegyet váltani?

Vannak kérdések. Lesznek válaszok?

Mielőtt jönnének a kommentek, miszerint irigyelnek, hogy ez a legnagyobb problémám. Netán azzal vádolnának, hogy csak irigy vagyok a beruházóra. Esetleg azt mondanák, nincs jobb dolgom, és megfenyegetnének, hogy majd megtalálnak.

Tessék már felfogni, hogy a város egy közös vagyon! A közös vagyon óvása és hasznosítása mindannyiunkra tartozik. Ha a város zsebéből pénzt vesznek ki, vagy nem tesznek be, az a közösre megy, vagy a közösből hiányzik.

A Mészáros Lőrinc utca önkormányzati képviselője, aki ráadásul három évtizede ül a testületben, ezt máshogy gondolja? A város előző és jelenlegi polgármestere, korábbi és mostani jegyzője mást vall?

Szerintem minden városlakónak jogában áll tudni, hogy a város ezen részének magáncélú használatáért mennyi bevétele volt Szolnoknak. Ki és milyen alapon adott ki engedélyt arra, hogy egy közterület éveken át magáncélt szolgáljon.

Apróságnak tűnhet. De ilyen apró téglákból épül a működő város, vagy az ilyenek kihúzásával kezd romhalmazzá válni.

A részletes válasznak szívesen helyet adok.

Előző cikk

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Így múlik?

Az árnyékokkal díszített, vakolatlan tömb Szolnok kellős közepétől méternyire áll. 130 éve. Ez volt a 20 évvel korábban megyeszékhellyé tett város első bálterme. Amíg nem volt színházépületünk, itt léptek fel a vándortársulatok. Majd némafilmeket vetítettek benne, a harmincas évek elején pedig ezen a helyen nyílt meg a Szolnoki Mozgó. Sokan Vörös Csillag, vagy Nemzeti moziként emlékeznek az épületre. Ma fa nő a tetején. Húsz éve várjuk, hogy más képet mutasson a Sütő utca felé.

Döntöttek?

Már nincs rá szükség? Amikor kihelyezték ezt a figyelmeztető táblát a Templom úti zebrához, amin keresztül sok iskola megközelíthető, önkormányzati képviselőink versenyszelfiztek, hogy kinek az érdeme. Először rossz helyen volt. Odébb tették. Megcsonkították. Úgy maradt. Most jött valamelyik közszolgáltató alvállalkozója, döntött és eldobta. Azért remélem, a megszokásból vezetők emlékeznek rá, lassítanak annál a zebránál, és felszólítás nélkül is vigyáznak a gyerekinkre!

Miről álmodik az ágy?

Amelyik a Millér felé vezető műút egyik leágazásában fejezte be korábbi életét. Pedig milyen szépen indult minden, még a Domusban. Csak megöregedett. Kiment a divatból. Senkinek se kellett. Így hát korábbi otthonából kivitték, a lépcsőházban lecipelték, utánfutóra felrakták, Szolnokon átutaztatták, majd a természet lágy ölén magára hagyták. Vagyis nem magára. Ránk. Mindenkire, aki megcsodálhatja az őszülő bokrok alatta színes, kissé ódivatú huzatát.

Minden a régi

Kormányváltás ide, MÁV vezetőség csere oda, járhatott Szolnokon az új közlekedési miniszter, rendezhettünk városnapi ünnepséget a vasútállomáson, ez a felirat a helyén maradt. Így két év után tényleg megkérdezném már, hogy a szolnoki vasútállomáson kinek a tulajdona ez a tábla, és feljelentene-e, ha lefesteném ezt a vállalhatatlan feliratot? Mert hátha neki fontos, egyetért vele, tetszik neki, én meg más tulajdonán nem végezhetek beavatkozást. Még akkor sem, ha ez köztulajdon.