A szolnoki viselet című kötet forgatható úgy, mint a Damjanich János Múzeum tárgykatalógusa, meg úgy is, mint egy előző századfordulós "divatlap", ami ráadásul valódi színekkel hinti be a korabeli fekete-fehér fényképeket. És persze helytörténeti forrásnak is kiváló.
El kellene dönteni, hogy akarjuk csillapítani a forgalmat a Tisza park és a színház környékén, avagy az utóbbi évek gyakorlatának megfelelően díszburkolaton bonyolítjuk az átmenő forgalmat a Verseghy gimnázium előtt. Mind a kettő mellett szólnak érvek, de hogy nem a város dísze a szigetelőszalaggal javítgatott vagy éppen a helyéről kifordult jelzőlámpa a gimi előtt évek óta nem használt mozgatóható útzárnál, abban talán egyetértünk.
A szolnoki vasútállomás felől érkezve a múlt század elején, egy kissé borús, kora őszi napon ilyen kép fogadhatott egy utazót a Baross és a Sütő utca kereszteződésénél. Ma az egykori 1-es ABC parkolója van ott, ahol valamikor 1907 és 1913 között a képen látható szekerek haladtak.
A képeslapok különleges forrásai egy város történelmének. Egyrészt eltűnt házakat, tereket, hangulatokat őriznek, miközben arról is mesélnek, kik és mikor kezdték a várost fotózni, aztán a képeiket árusítani. Persze az anzikszok hátoldala is érdekes, hiszen személyes történeteket őriznek.
Hol volt Szolnok első zeneiskolája? Az államosítás előtt mikor tartották a zeneelméleti órákat? Kinek a szobra állt a Beloiannisz úti, előző zeneiskola lépcsőházában? Olyan helytörténeti érdekességek, amiket csak az iskolai évkönyvek őriznek. Például a helyi zeneiskoláé.
Meg lehet sértődni, hogy a csak álmokban létező Csáklya utcai híd miatt nem indul el a bukott polgármester szentté avatási eljárása, de lehetne reális és fontosabb célokért is dolgozni.
Még csak 131 éve nevezik Kossuth térnek, Szolnok főterének azonban legalább ugyanilyen hosszú előtörténete is van. Keletkezése homályos, múltjának fordulópontjai viszont elmesélhetők.
Olyan országban szeretnék élni, ahol a helyi demokrácia születésnapján a kormány azt hirdeti, hogy akár a reklámjukat is megkérdőjelezheted, lehetsz bármilyen, szükség van rád.
Mivel az elmúlt három évtizedben nem láttam a Csak beljebb, Jancsikám! című előadást, így nem tudom eldönteni, hogy a Szín-Mű-Hely új bemutatója remake, felújítás vagy új rendezés.