Szolnokon sem az a fő feladvány, hogy feltaláljuk a spanyolviaszt, hanem az, hogy a máshol alkalmazott jó ötleteket adaptáljuk. Például az önkormányzat és a lakosság kapcsolata, azaz a lakossági tájékoztatás tekintetében. "Józsefváros mélyén, hol a házak összebújtak" lehetne tanulni.
Attól nem fog megnyílni, hogy beszélünk róla. Ám ha nem beszélünk, akkor meg azt üzenjük, már nem is érdekel a sorsa, vagy velünk mindent meg lehet csinálni. Szavakat már nehéz találni, de kihagyhatatlan, hogy megemlékezzünk a Tiszaligeti strand öt évvel ezelőtti bezárásáról.
A szűk belvárosi utcán elképesztő robajlás söpört végig. A kellemetlen, fémek csiszolódását idéző hangok az egymással szemben lévő társasházak homlokzati között pattogtak, majd mintha kigurultak volna az utca végén, úgy lett üres csend mögöttük. Az ablakhoz ugrott, de csak annyit látott, hogy a túloldalon lévő házak ablakain is megmozdult a függöny, mások is keresték a kora reggelhez nem illő zaj okozóját.
Több mint fél évszázada hobbija a csillagászat, amivel tíz éve már a munkahelyén is foglalkozhat. Nem kutató csillagásznak, inkább kozmológusnak tartja magát, aki a kozmosz összefüggéseit szeretné megérteni és megértetni. Ujlaki Csabával azért másról is beszélgethettünk.
Nem először teszem fel ezt a lemezt. Autóval lehetne a járdán parkolni? Motorkerékpárt lehetne a zebra előtt keresztben hagyni? Építőanyagot lehetne bárhol lerakni? Kerékpárokkal bele lehetne rondítani hasonló módon a városképbe? A környezettudatosság és a mikromobilitás nevében viszont lehet kuplerájt csinálni Szolnokból. Tudom, a használók. A döntéshozók és az engedélyezők semmiről se tehetnek. Az is régi lemez, hogy mitől is bűzlik a hal?
Meg lehet sértődni, hogy a csak álmokban létező Csáklya utcai híd miatt nem indul el a bukott polgármester szentté avatási eljárása, de lehetne reális és fontosabb célokért is dolgozni.
Még csak 131 éve nevezik Kossuth térnek, Szolnok főterének azonban legalább ugyanilyen hosszú előtörténete is van. Keletkezése homályos, múltjának fordulópontjai viszont elmesélhetők.
Olyan országban szeretnék élni, ahol a helyi demokrácia születésnapján a kormány azt hirdeti, hogy akár a reklámjukat is megkérdőjelezheted, lehetsz bármilyen, szükség van rád.
Mivel az elmúlt három évtizedben nem láttam a Csak beljebb, Jancsikám! című előadást, így nem tudom eldönteni, hogy a Szín-Mű-Hely új bemutatója remake, felújítás vagy új rendezés.
