A múlt hét vagy csak hétvége szolnoki programjai alapján a helyismerettel nem rendelkező idegen akár azt is gondolhatná, hogy a minifesztiválok és a centrumtól távoli családi rendezvények városa vagyunk, csupa ingyenes, gyerekbarát, potya kaja-pia hely. A többség persze nem idegen.
Nem tudtam volna megmondani, mit viselt Rúzsa Magdi a tavalyi arénás koncertjén, pedig ott voltam. Miként azt se gondoltam volna, hogy alig egy évvel később az egyik jelmezéből kiállítási tárgy lesz. A Magyar Zene Háza Dívák és Ikonok című tárlatának nem is tartozom a fő célcsoportjába.
Szolnok a félmunkák városa. A tiszaligeti Aréna utcában - a pólócsarnok mellet visz a futópályához - nagyjából 3 hónapja ritkították az erdőt, és azonnal aprították a nyesedéket. Aztán hazamentek a legények. A nyesedékhalmok egy része pedig azóta is ott rohad az út szélén. A fűrészre, az aprítógépre volt pénz, a szállításra nem? Vagy más dolga lett volna? Netán ez valami terv? A város rendjéért felelősek közül 3 hónapja senki nem járt arra? Gyorsan-gyorsan egy képviselőjelölt kamerával szaladjon, mert három hétig még bennük bízhatunk!
Mint évek óta futó színpadi jelenet, úgy ismétlődtek Sáfrány Eduárd és az önjelölt házmester reggeli találkozói a Bálvány utcai ház kapujában. A valamikori szépség a kukákat húzgálta, amikor a pocakos férfi a kerékpártárolóból kirángatta a bordó Camping bicaját. A nő kajánul odaszúrta, hogy a „szolgálati előállt”, mire Sáfrány biccentett, és csak magában kívánt olyasmit a vele egykorú asszonynak, aminek pár éve még legszívesebben ő lett volna az elkövetője a mindenható helyett.
Ezen a felvételen még a Dr. Csanádi György körutat látjuk. A felvétel egészen biztos, hogy 1978 után készült, hiszen már feltűnik a "piros iskola", távolban pedig a Szolnok ABC felirata is látszik. A bal szélen látható kerítés alapján azt gondolom, a felvétel 1980-nál későbbi sem lehet.
Meg lehet sértődni, hogy a csak álmokban létező Csáklya utcai híd miatt nem indul el a bukott polgármester szentté avatási eljárása, de lehetne reális és fontosabb célokért is dolgozni.
Még csak 131 éve nevezik Kossuth térnek, Szolnok főterének azonban legalább ugyanilyen hosszú előtörténete is van. Keletkezése homályos, múltjának fordulópontjai viszont elmesélhetők.
Olyan országban szeretnék élni, ahol a helyi demokrácia születésnapján a kormány azt hirdeti, hogy akár a reklámjukat is megkérdőjelezheted, lehetsz bármilyen, szükség van rád.
Mivel az elmúlt három évtizedben nem láttam a Csak beljebb, Jancsikám! című előadást, így nem tudom eldönteni, hogy a Szín-Mű-Hely új bemutatója remake, felújítás vagy új rendezés.
