Strandnyitásokkal, felújításokkal, kertmozival és Ifjúsági Parkkal is készült évtizedekkel ezelőtt Szolnok a nyárra. Az egykori májusok témája volt az újra beinduló tiszai hajóközlekedés és a helyi üdítő palackozás is. Olykor pedig a Tiszaliget beépítésének korlátozásáról is szó esett.
Néhányan olyan elánnal vetik bele magukat a mostani kampányba, mintha nem lenne holnap, június 10-én pedig nem kelne fel a Nap, vagy soha többé nem kellene egymás szemébe nézni. Olykor kételkedem, hogy ha újra ránk törne például egy nagy tiszai árvíz, Szolnok össze tudna-e még fogni.
A leghíresebb szolnoki zenekar névadóira emlékezünk május 31-én, a Beatkorszak Napon. A Poptörténeti Pont avatása után "Minden az enyém" címmel a rendszerváltás előtti könnyűzenei fesztiválokról nyílik fotókiállítás a Tisza moziban, amit Pap Béla szolnoki rocktörténeti előadása követ.
A szolnoki gyerekek érdeklődését a XX. század első éveiben még felkeltette, ha fényképész dolgozott a város korzóján. Az ismeretlen fotós által a néhai Molnár utca közepe táján megörökített gyerekek sajnos már nem tudják elmondani, mikor is fotózták le őket, pedig tisztázhatnának egy kérdést.
Nem azért lett bulizóktól kevésbé hangos Szolnok belvárosa, mert a négy és fél évvel ezelőtti közmeghallgatás előtti felvetésem megértő füleket talált, hanem mert kiürül, elöregedik a város, ráadásul megváltoztak a szórakozási szokások is. Lehet, hogy most kellene felkészülni a jövőre?
A Csepel D-705-ös platójának szélén Bíber Pál, a Verseghy Gimnázium testnevelője egyensúlyozott, de nem 1963-ban, hanem minimum egy évvel korábban. Még néhány kép arról a felvonulásról.
Ha megáll, hogy a 17 milliárdos NKA-pályázat döntnökei valóban „különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést” követtek el, mit tettek a pénzhez jutók? Például Szolnokon?
A múlt század első évtizedében Szolnok már kerékpáros város. Legalábbis erre utal, hogy egy újabb 1905 és 1911 között készült szolnoki fotón bukkan fel biciklis. A Baross út felé tekert.
Az egykori Kossuth téri artézikút puttós szobra immár harmadik oldaláról is ismert. A „felnik” valójában „kerámia kompozíció”, és úgy tűnik, Zsoldos László készítette a Hegesztőt.
