Száztizenkét évvel ezelőtt még nem Szapáry utca volt a Szapáry, és a végén sem állt még a gyaloghíd, sőt a zsinagógát sem látni. Egy XIX. század végi fotón mégis megörökítették az utca végét. JAVÍTÁS!
A Himalája tibeti részén található 8201 méteres Cho-Oju csúcsra szervezett expedícióról tartanak vetítéssel egybekötött élménybeszámolót január 28-án, 18 órakor a Szolnoko Főiskola főépületének II-es...
Aki azt gondolja, hogy kólát mindig lehetett kapni a szolnoki boltokban, az nálam is fiatalabb. Azt pedig kifejezetten tévedés lenne hinni, hogy azokban a hetvenes-nyolcvanas években ne fektettek volna hangsúlyt a reklámra. Lehet, hogy a reklám fokozta a hiányt? Én sem nyertem a kupakjaimmal Daciát.
Parkolni nem nehéz - szerintem. Jó, lehet, hogy fizetni kell érte, és nem mindig ott tudunk megállni, ahol a legjobb lenne. Meg iszonyatosan kényelmesek is vagyunk. Ja! És néhányan pofátlanok és önzők, a rendőrök meg vakok vagy elnézők.
A képen látható fotó egy 1951-ben postára adott képeslapon található. Hogy pontosan mikor készült, nem tudom, de talán a háború után. Úgy tűnik, vannak örök dolgok a városban.
A szolnoki megyeházát és akkor még a Gorove út elejét ábrázoló lapot egy olyan katona küldhette Kispestre, aki két hónappal később már Kolozsváron állomásozott. 1940 nyarán.
A kelet-franciaországi Mulhouse ugyan még csak nyolcszáz éves, de a belvárosában több parkoló helyére is virágágyást építettek. És ezzel nincsenek egyedül. Tudom, hogy ez egy másik Kelet.
Négy évtizede csodálatos álmokat szőttek a szolnoki Tabánról. Ugyanakkor 3 forintra emelkedett egy gombóc fagyi ára, a helyi színház és rádió pedig új vezetőt kapott. Régi augusztusok.
A jórészt társadalmi munkában kialakított Tiszaliget végében lévő Turisztikai Központ ideális lenne lakóparknak, főleg, ha a Csáklya utcai híd miatt az a vége is megnyílna a Ligetnek. Jaj!
