2026.06.27. (szombat)

Van, ami örök

Van, ami örök

Dátum:

A képen látható fotó egy 1951-ben postára adott képeslapon található. Hogy pontosan mikor készült, nem tudom, de talán a háború után. Úgy tűnik, vannak örök dolgok a városban.

Annak idején azért vettem meg ezt a képeslapot, mert viszonylag ritkán kerül a kezembe olyan szolnoki lap, amelyik nem a Kossuth teret vagy a Tisza-partot és környékét ábrázolja. Vagy, ha elő is kerültek ilyen anzikszok egy-egy helyszínről alig lehetett újabb, korban később készült felvételt találni a városnak ugyanarról a pontjáról.

A kép könnyen azonosítható. A jobb oldalon álló két „palota” ma is pontosan ugyanígy néz ki. Talán csak romosabbak, mint ezen a hatvan-hatvanöt évvel ezelőtt készült felvételen. Szerintem a bal oldalon, a fák takarásában álló ház is áll még a Zrínyi utca sarkán, csak az utóbbi időben kicsit átépítették és bővítették.

Ami mai szemmel megdöbbentő, az a forgalom hiánya. Az árnyékokból úgy tűnik, valamikor koradélután készülhetett a felvétel. Az üzletek nyitva vannak, azonban a város legforgalmasabb utcáján egyetlen járművet, de még egy lovas szekeret sem látunk. Holott a Baross utcának ez a szakasza – mondhatjuk, hogy bő évszázadon keresztül – a Tisza-hídhoz vezető út volt, azaz a keleti országrészt kötötte össze a fővárossal.

Hol lehetnek az autók? A háború előtt már megindult a buszos tömegközlekedés a városban, korábbi lapokon konflisok és szekerek sora látható. A járműhiányból következtethetnénk arra, hogy a fotó az ötvenes években készült, amikor szinte nullára csökkent a hazai járműállomány, ám a dátumozás ezt nem támasztja alá. Sokkal valószínűbb, hogy 1945 után, de még 1948-49 előtt készült a felvétel, amikor a háború okozta károk miatt volt kevés jármű.

Amikor eldöntöttem, hogy ezt a képet is felteszem az Album rovatba, nagyjából ennyit szerettem volna elmesélni róla. Aztán a napokban kicsit figyelmesebben is végigmentem ezen az utcán, és szinte azonnal bevillant, hogy vannak örök dolgok a városban. Nézzék meg a kép jobb sarkát! Látják ott az erkély alatt a Hentes feliratot? Ma is pontosan ott van.

Nem tudom, mikor nyitott ott a hentesüzlet. Csak emlékeimre hivatkozhatok, miszerint az elmúlt 25 évben biztos, hogy működött ott ilyen bolt. De az 1951-ben feladott képeslap arról tanúskodik, hogy jóval régebben is csattogott ott a hentesbárd.

Rendszerek jönnek, rendszerek mennek. Ha ez a képeslap 1948 előtt készült, akkor a Baross utcai hentesüzlet már működött a koalíciós időkben, nyitva lehetett Rákosi és Kádár alatt, túlélte a rendszerváltást és az elmúlt évtizedeket is, ezernyi hivatalt, hivatalnokot, szabályt és utasítást. Valószínűleg, egyetlen dolog nem változott: a vevők.

Előző cikk
Következő cikk

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

120 éves szolnoki bringás?

A múlt század első évtizedében Szolnok már kerékpáros város. Legalábbis erre utal, hogy egy újabb 1905 és 1911 között készült szolnoki fotón bukkan fel biciklis. A Baross út felé tekert.

Zöldár a torkolatnál

Szigeti Henrik már a „szép Tisza-hídról” örökítette meg a Zagyva torkolatot. Aki viszont postázta ezt a képeslappá lett fotót, a szolnoki vártemplom tornyát már nem láthatta ilyennek.

Szabálytalanul Deáknak

Az 1904-ben Szolnokon szolgáló őrvezető lapja a postára adás napján megérkezett Kunmadarasra. Az érvényes szabályokat ugyan megszegte, de azért erre az anziksz készítői is ösztönözték.

Új év és Damjanich

Minden bizonnyal egy Pásztóról Szolnokra elszármazott hölgy küldte édesanyjának új évi üdvözletét az alig egyéves Damjanich-szoborral a nagy háború előtti utolsó békés szilveszterkor.