Három napja látható a város egyik legforgalmasabb kereszteződésében, az ország egyik legfontosabb ünnepét hirdető plakátján ez a mocsok. Csak engem zavar? Három napja nem járt arra rendőr, ügyész, politikus? Kinek kellene szólni?
BVM, TVM, Mezőgép, cukorgyár, kőolaj, papírgyár, húsipar, Tisza Bútor. Egykori gyárak az egykori Vöröshadsereg - ma Tószegi - út környékén, amelyek a nyolcvanas évek második felében rengeteg embernek adtak munkát. Szolnoknak meg hírnevet.
Molnár Ferenc 1902-ben írta meg Az éhes város című regényét. A nemrégiben ismét kiadott könyvet szívesen reklámozzák azzal, hogy a pénzéhes főváros megrajzolt képe, akár mai is születhetne. Azt hiszem, ezt Molnár is kikérné magának.
Csalódottan álltam Strasbourg külvárosában, egy tisztviselő negyed apró utcácskájában, az egyforma rózsaszín, repkénnyel befuttatott házak között. A bejáratok az utcáról nyíltak, a szűk udvarokban kocsi beállók, hátrébb egy kis zöld. A kertek mögött pedig egy hatalmas monstrum, az Európai Parlament épülete.
Nem lehet könnyű a kevés világhíres magyar írók egyikének unokájaként létezni. Főleg, ha a leszármazott késztetést érez arra, hogy a nagypapa rengeteg tanulmányban és könyvben feldolgozott életéről újabb kötetet publikáljon. Sárközi Mátyás átfésült könyve nem több, mint érdekes.
Tudom, hogy évek óta nem esett ilyen sok hó, és nincs annyi hólapát meg hómunkás, amivel mindenünnen el lehet takarítani a havat. Azt is tudom, hogy a hó eltakarítása alapvetően a tulajdonos feladata. Ezért is kell azt feltételeznem, hogy a Hubay út és a Kossuth tér találkozása senkié sem, hiszen ott tíz nappal az első hóesés után sem sikerült takarítani. A város főterének egyik bejárata egy latyaktenger, mert senkiföldje. Vagy csak nincs gazdája a városnak?
Szolnok 150 évvel ezelőtti megyeszékhellyé válásának egyik következménye volt, hogy újfajta lakhatási körülményeket kellett teremteni a városban. Szolnokon is elindult a bérházak építése.
A Tisza-parton, a Tisza szálló mögött, a sétányon parkoló autókról írtam A Kivert Biztosítékban (AKB), ami szándékom ellenére további témákban is „megszólaltatta” az olvasókat.
Az Árvát a forgatás idején 12 éves Barabás Bojtorján miatt volt érdemes elkészíteni, és legfeljebb miatta érdemes megnézni. A történet, a dialógusok és a trükkök ugyanis vállalhatatlanok.
