Turisztikai újságírókat láttunk vendégül tavaly Szolnokon, és többek között a szandai Repülőmúzeumba is elvittük őket. Többségük már azon is csodálkozott, hogy ilyen múzeum egyáltalán létezik, a látvány pedig mindegyiküket levette a lábáról. Szolnok kuriózuma található a katonai reptér bejáratánál.
Letűnt korok nagy slágerei mai hangokkal címmel ad koncertet a Budapest Bár formáció május 4-én, kedden este 19.00 órától az Aba-Novák Kulturális Központban. A...
A Szolnoki papírgyár története címmel Szilágyi Ottó tart előadást 2010. április 27-én, kedden, 16.30 órától a Jász-Nagykun Szolnok Megyei Levéltárban (Pozsonyi u. 10-12.), a...
Nem művészi koncepció. Szándékos vagy véletlen baleset. Elszenvedője egy Kossuth téri pad. Amire így már nem érdemes ráülni. És így már nem is pad. Hát mi? Szégyen. A város közepén.
Az iszonyatosan korán elhunyt Schwajda György személyében azt a nagyszerű embert gyászolom, aki megmutatta nekem, hogy mi a színház, mit jelent a groteszk, és akire mindig úgy fogok emlékezni, mint aki miatt újságíró lettem. Ha valaki még emlékszik arra a "kis koszosra", ami két évtizede a színház helyén állt, akkor az tudja: Szolnok is mennyit köszönhet Schwajda Györgynek.
Az egykori kertmozi – merthogy Szolnokon ilyen is volt – helye, meg a hozzá szervesen kapcsolódó néhai Nemzeti/Vörös csillag filmszínház, pontosabban a volt Nemzeti szálló báltermének 130 éves, magára maradt fala ősszel mutatja a legszebb arcát, amikor a romokat elfoglaló növények elkezdenek színesedni. Hogy mit rejtenek a fák, bokrok vagy meddig tartják még egybe a falakat a növények, ne feszegessük! Miként azt sem, hogy Szolnok közepén mióta is pusztul a város egyik legszebb épülete.
Nem történt semmi sem. Felejtsük gyorsan el? Egy évünk elszelelt. Dúdolhatnánk dalokat, csavarhatnánk ki verssorokat, ha éppen nem a bőrünkre menne mindaz, ami Szolnokon (nem) történt.
Egy film attól még nem jó, hogy kis költségvetésű. Az sem biztosíték semmire, hogy a sztori színházban működött. És sajnos a korábbi Oscar-díj sem garancia semmire. Mindez nem egykutya.
A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai 200 kiállítása becsülendő kísérlet arra, hogy a 21. században is népszerűvé tegye a 19. század nagy mesélőjét. Ám ehhez a 20. századi olvasók is kellenek.
