Március közepéig díszelgett ez a plakát a városban. Mire emlékeztetett? Egy vitatható döntésre? Egy régi rádióra? A reklámpiac összezuhanására? Vagy csak egy csipetnyi médiamúzeum volt a város közepén...
Amikor tizennyolc nem Szolnokon töltött év után mostanában találkozok valakivel, és elmondom, visszaköltöztünk, az a minimum, hogy kétségbe vonja szellemi képességeinket.
Igényes lehet az az albérlet, amit így kínálnak. Milyen jól mutatnak a város közepén a fákra ragasztott tacepaók. Ültess egy hirdetőoszlopot, és megmentesz egy fát? Vagy, aki hirdetőoszlopot használ az környezetvédő?
Makk Károly új filmjéért legalább kétszer fizettem. Egyszer, amikor a közös kasszából támogatták az elkészítését, másodszor pedig, amikor vettem rá két jegyet a Tisza Mozi pénztárában. Azon az estén ketten láttuk az Így, ahogy vagytok című új magyar filmet. Azok sem vesztettek semmit, akik nem csatlakoztak hozzánk.
Nemzetközi makettversenynek és kiállításnak ad otthont március 20-21-én az Ittebei Kiss József Hadnagy Helikopter Bázis Művelődési Otthona, aza a reptéri Hemo.
A Tisza-parton, a Tisza szálló mögött, a sétányon parkoló autókról írtam A Kivert Biztosítékban (AKB), ami szándékom ellenére további témákban is „megszólaltatta” az olvasókat.
Az Árvát a forgatás idején 12 éves Barabás Bojtorján miatt volt érdemes elkészíteni, és legfeljebb miatta érdemes megnézni. A történet, a dialógusok és a trükkök ugyanis vállalhatatlanok.
Ez Szolnok. Ahol a fehér autó halad, ott ma parkoló van, a Beloiannisz úti házak helyén pedig a négysávos Baross utca. A 33-as még nyitva a Madas-ház földszintjén, 1973 tavaszán.
Bár a 900 éves Szolnokot 1975-ben ünnepelték, a következő évre is jutott még jubileumi avatás, például a Centrum áruház megnyitása. Miként az elmúlt fél évszázadból is van mit megidézni.