Üzen a plakát, visszaüzen a plakát nézője. Magyar népi játék a választások idején. De legalább lenne szellemes, nem zsigerből utáló. Legalább lenne okunk nevetni.
Tényleg klassz ez a plakát? Valóban ilyeneknek kell a város utcáin virítaniuk? Persze, nem tehet róla senki. Hülyék mindig vannak. Akiket el kell viselni. Biztos?
Mátyás király több mint félezer éves oklevele, aranyporral hintett törökkori irat, Móricz Zsigmond érettségi dolgozata. Többek között ezeket a kincseket is rejti a megyei levéltár hét és fél ezer folyóméternyi iratanyaga. Dr. Fülöp Tamással március elején közöltük az alábbi interjút.
Ahol egy hétköznapi menüben is olyan paprikás csirkét tálalnak galuskával, hogy az ízektől az embert majd szétveti az öröm, ott érdemes törzsvendégnek jelöltetni magunkat.
A MÁV hangosbemondók szerint a vasút teljes területén tilos a dohányzás illetve az elektromos cigaretta használata. Ám minden szabály annyit ér, amennyit betartanak, betartatnak belőle. Vannak dohányosok, akik a peron távolabbi részén szívják, mások a tömegben. Szolnokon egyiknek sincs következménye. Vasutas, rendőr ilyesmivel nem foglalkozik. Akkor viszont minek ez a szabály? Jó, a MÁV hangosbemondók sok más olyan dolgot is mondanak, amiknek nincs köze a valósághoz.
Négyezer, nyolcezer, tizenkétmillió, nem számszerűsíthető. Akik az elmúlt 16 évben egyszer is olvasták a blogSzolnokot március elején, talán sejtik, miről beszélek. Tizenhétbe léptem.
Ismerős? Furcsa? Mert valami hiányzik erről az 1981-es szolnoki fotóról, amit sem előtte, sem utána nem lehetett már így elkészíteni. A Nerfeld-palota már nem, az Árkád pedig még nem áll.
Szolnok Kádár-kori története akár az otthonteremtésen keresztül is elmesélhető. Sok régi és új szolnoki költözhetett új lakásba, azaz a mai lakásállomány jelentős része is akkor épült.
