Most még csak bosszantó probléma a Madách utcai sikátornál lévő lyuk. Egyrészt a parkoló autók és a lyuk - a terelő bója - között nehezen férnek el a mindenféle méretű járművek, ezért a bója sokszor odébb kerül. Másrészt az erre járó gyalogosok, bringások is nehezen veszik észre az alattomosan megbújó lyukat. Az igazi baj azonban akkor lesz, amikor a környéke beszakad. Talán pont egy olyan építőanyagot szállító teherautó alatt, amilyen alig egy hónap alatt előidézte ezt a lyukat. Más haszna érdekében ismét a városnak lett/lesz kára.

Valamikor kevés volt belőlük. Negyven éve olykor még várakozni is kellett előttük. Eljárt az idő a nyilvános telefonfülkék fölött. Csak azért vannak, mert jogszabály írja elő a létüket. Kideríthetetlen, milyen forgalmat bonyolítanak. A legtöbbe persze keveseknek lenne kedve belépni. Vajon a jogszabály rendelkezik a karbantartásukról és a takarításukról? Vagy itt maradtak, így maradtak, a mi bajunk?

Mielőtt a Verseghy gimi előtt, a város egyik legnagyobb parkjában leülne egy padra, előbb nézzen körül! Egyrészt, hogy van-e ülőkéje a padnak. Másrészt, ha van, mi mindent talál az ülőkén. Legalább mi, a padok használói legyünk figyelmesek, ha már a padok felügyelőit ennyire nem érdekli a dolog, Szolnok közepén. Vagy vágjunk mi deszkát és szereljünk? Netán az is elég, ha megkérdezzük, hogy a város gazdái, a mi embereink, miért nem teszik ugyanezt? Nehéz ügy. Csak óvatosan!

Újabb remek reklám Szolnokon. Ezúttal is egy fát sikerült élettelen, bármire használható tárgynak néznie egy törekvő üzletembernek. Amit úgy tűnik, a hatóságok nem, talán csak az üzletfelek vesznek észre. Tessék mondani! A fának is tetszik majd sírkövet készíteni? Mondjuk barterba?