2025.11.30. (vasárnap)

Az áthelyezett Bartók

Az áthelyezett Bartók

Dátum:

Az egyik legnagyobb magyar zeneszerző, zongoraművész és népzenekutató szolnoki szobrával csak az találkozhat, akinek köze van a zenéhez. A talán a hetvenes évek elején már meglévő Bartók Béla mellszobor csak második felállításakor került mai helyére, a róla elnevezett zeneiskola udvarába.

Az egyik legnagyobb magyar zeneszerző, zongoraművész és népzenekutató szolnoki szobrával csak az találkozhat, akinek köze van a zenéhez. A talán a hetvenes évek elején már meglévő Bartók Béla mellszobor csak második felállításakor került mai helyére, a róla elnevezett zeneiskola udvarába.

Bartók Béla (1881-1945) születésének századik évfordulóját tényleg országra szólóan megünnepeltük 1981-ben. Mai fogalmaink szerint azt mondhatnánk, hogy egy programokban nagyon gazdag Bartók emlékév zajlott Magyarországon közel négy évtizeddel ezelőtt. Ebből természetesen Szolnok is számtalan eseménnyel kivette a részét, így például az év december 3-án avatták fel a Simon Ferenc szobrászművész által készített Bartók-mellszobrot. Azonban egyáltalán nem a Bartók Béla Zeneiskolában, és főleg nem azon a helyen, ahol ma áll ez a műalkotás. Sőt, gyanítható, hogy a szobrászművész sok évvel korábban elkészítette a zeneszerző portréját, csak éppen alkalom kellett a felállítására.

Simon Ferenc (1922-2015) – meglepő módon sem Munkácsy-, sem Kossuth-díjjal soha el nem ismert – szobrászművész a Magyar Képzőművészeti Főiskola elvégzése után szinte azonnal Szolnokra került, és 1957-től haláláig volt a Művésztelep megbecsült lakója. Kis túlzással azt is mondhatjuk, hogy a város és a megye „házi alkotója”, hiszen hosszú pályafutása alatt csak Szolnokon tizenkilenc köztéri alkotása lett felállítva. Ezzel minden bizonnyal a legtöbb szolnoki szobor alkotójának is nevezhetjük, miközben azt is érdemes ehhez hozzátenni, hogy talán a legtöbb eltűnt vagy elbontott szobor is a nevéhez fűződik. Természetesen nincs már a helyén az első szolnoki alkotása, a Szamuely Tibort (1959) ábrázoló mellszobra a Gépipari bejáratánál. Sajnos szintén hiányzik az Ady Endre úti egykori ÁÉV székház faláról az Építőipari embléma (1970), és a Fészekben (1963) című szobor is, ami pedig a házasságkötő termet díszítette. Ugyanakkor ma is megtekinthetjük – a teljesség igénye nélkül – Petőfi-domborművét az ÉPFA falán, József Attila és Kodály Zoltán portérit, vagy éppen kedves női alakjait a Tiszaparti Gimnázium vagy éppen a volt vegyiművek előtt.

A ma már a Réz út 1. szám alatt, a zeneiskola udvarában, a főbejárattal szemben – pontosabban annak háttal – lévő Bartók Béla portréja 1974 elején már biztosan készen volt. Legalábbis ezt bizonyítja az a megyei napilapban megjelent fotó, ami a város 900 éves évfordulója kapcsán meginterjúvolt mester műtermében készült, és amin már jól látható ez a bizonyos fej. Érdekes lenne tudni, vajon megrendelésre vagy csak saját kedvtelésből készítette-e a szobrot Simon Ferenc, hiszen felállítására csak több mint hét és fél évvel később került sor. Ugyancsak a megyei napilapban található képes beszámoló alapján tudható, hogy Bartók Béla születésének 100. évében az Ady Endre útra, az egykori Domus áruház piac felé eső oldalára került ez a szobor. Hogy miért pont oda, az is egy érdekes kérdés.

Főleg, hogy 1955 óta működik Szolnokon a Bartók Béla Zeneiskola. Csakhogy ez az intézmény 1983-ig a Beloiannisz – ma Baross – úton, az ottani általános iskola mellett volt, ahol aligha lett volna méltó vagy tartós helye egy szobornak. Illetve 1981-ben már sejthető volt, hogy a zeneiskola hamarosan költözni fog, hiszen zajlott az úttörőházzal egybeépített tanintézmény beruházása. Aminek átadása után, az aulájába került is egy különleges műalkotás, mégpedig szintén Simon Ferenc munkája a Transzfiguráció 1983-ban. Sőt, hogy fokozzuk a szobor-helyzetet, az úttörőházzal és zeneiskolával egybeépült Kodály Zoltán Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola is abban az évben kapta meg a névadót ábrázoló portréját. Simon Ferenc alkotását.

Ezek után talán nem meglepő – maximum, rettentő furcsa -, hogy a zeneiskola névadójának portrészobrát csak egy bő évvel az intézmény az új épületének megnyitása után, 1984-ben helyezték át mai helyére. Mindez pedig azt is jelenti, hogy ez a ma már úttörőházként nem működő épületkomplexum talán az egyetlen olyan közintézmény Magyarországon, amelynek területén ugyanannak a szobrászművésznek három – nem az épület díszítőelemeként értelmezhető – alkotását is megtalálható.

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Közösségi kígyó

Nem tudom, kinek az ötlete, de nálam célt ért. Mosolyogtam, jó kedvem lett. Nem ismerem az alkotókat, de közéjük fogok tartozni. Nem hivatalos szobor, de most Szolnok legszebb alkotása.

Ötvenéves Gyerekek

Éppen fél évszázada állították fel a Dr. Sebestény Gyula körút és a Városmajor - 1990-ig Vörös Csillag - út kereszteződésében, az ABC előtti üres területen, az egymásnak háttal álló, összekapaszkodó három gyermeket ábrázoló mészkőalkotást. Zugló ajándéka a 900 éves Szolnoknak.

Krisztus a Reménység téren

Szomorú, búsuló, merengő, bánkódó vagy ülő jelzővel is illetett szolnoki Krisztus-szobor 2023-ban nemcsak picit odébb került, de megszabadult festésétől és a szemét is felnyitotta. Két évvel a felújítása után a körülötte lévő terecske nevet is kapott, így talán van remény a következő évszázadokra is.

Képviselők pelikánja

Az Eötvös téren 1895 óta működik artézi kút, amit 1983-ban felújítottak, kifolyóját pedig 1999-ben teljesen átépítettek. Ez utóbbi beavatkozásnak köszönhetően telepedett a kút tetejére az Ilauszky Tamás által faragott, csőrét a szárnya alá dugó pelikán. Két egykori képviselő adománya révén.