2025.08.26. (kedd)

Az egyik legismertebb „szolnoki”

Az egyik legismertebb „szolnoki”

Dátum:

A Monarchiában született, az első világháború végén szerzett orvosi diplomát, a koalíciós évek utolsó pillanatában lett akadémikus, a Rákosi-korban tanszékvezető egyetemi tanár, hogy 1959-ben munka közben érje a halál. Rendszerek jöttek, rendszerek mentek Hetényi Géza orvosi munkássága megkérdőjelezhetetlen maradt. 45 éve köztünk "él".

A Monarchiában született, az első világháború végén szerzett orvosi diplomát, a koalíciós évek utolsó pillanatában lett akadémikus, a Rákosi-korban tanszékvezető egyetemi tanár, hogy 1959-ben munka közben érje a halál. Rendszerek jöttek, rendszerek mentek Hetényi Géza orvosi munkássága megkérdőjelezhetetlen maradt. 45 éve köztünk „él”.

Aki Szolnokon él vagy bármilyen egészségügyi problémája miatt Szolnokra vezet az útja, biztos, hogy kiejti a száján a Hetényi nevet. Sokan a Hetényiben születtek, a Hetényiben gyógyultak, a Hetényiben lettek szülők vagy éppen ott tudták meg szeretteik elvesztését. Kevés név van, ami ennyire részévé vált volna a szolnokiak mindennapjainak, mint Hetényi Gézáé.

Hetényi Géza a Monarchia idején, 1894-ben született Budapesten. Az első világháború kitörése előtt kezdte meg orvosi tanulmányait, ugyancsak a fővárosban, amit a világégés és a forradalmakkal tarkított rendszerkeresés miatt, csak 1919-ben fejezhetett be. Korányi Sándor gyakornokaként kezdte a pályáját – ez legalább olyan fontos, mint a képzőművészeknél, hogy ki volt a mesterük -, majd az anyagcsere-betegségekkel kezdett foglalkozni, így 1938-ban kinevezték a budapesti Stefániai úti belgyógyászati intézet vezetőjévé, amit 1946-ban cserélt rövid időre a Mártonhegyi hasonló profilú intézményre. Még a koalíciós időkben, 1947-ben került Szegedre az I. Belgyógyászati Klinika élére. Elhivatottságát jól jelzi, hogy 55 évesen a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett, alig egy évvel azután, hogy megházasodott. Még tíz évet adott neki a sors, az elérhető források szerint 1959-ben, munka közben érte a halál.

Elismertségét jelzi, hogy a fővárosi Farkasréti temetőben található sírját 2002-ben védetté nyilvánították, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság pedig már 1960-ban Hetényi Géza-emlékérmet alapított. Nevét 1968 óta egy fővárosi egészségügyi szakközépiskola is viseli, Szegeden pedig a Korányi fasorban található a róla mintázott bronz dombormű.

A Szolnok Megyei Tanács Kórháza 1971. október 8-án vette fel a kiváló belgyógyász nevét. Hogy annak idején miért éppen rá esett a választás, sajnos nem tudom. Csak valószínűsítem, tanítványai ekkora futhattak be olyan karriert, hogy kijárhassák: a szolnoki kórház aktuális nagyberuházása után vegye fel az akadémikus nevét. A névadóval egyszerre leplezték Hetényi Géza mellszobrát, Simon Ferenc alkotását, ami ma is ott áll a kórház udvarában. Az 1957-től Szolnokon alkotó szobrász Hetényit mintázó portréja egyébként Simon Ferenc, a városban felállított tizenöt alkotásának egyike. Ami a megmintázott személy miatt kiállta az idő próbáját.

A joviális, magas homlokú portré, a köpeny és nyakkendő párosítással, a szintén az egészségügyben dolgozó nagyapámat idézi. Részben emiatt is tartottam fontosnak, hogy egy kicsit utánanézzek, ki is volt ez az ember, miért is az ő nevét viseli a szolnoki kórház. És bár úgy tűnik, Dr. Hetényi Gézának életében nem sok köze volt a városhoz, ma nála ismertebb név kevés van Szolnokon.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Mária-szobor

A szeptember 12. óta, a Máira utca belvárosi templom felőli végén ismét álló Mária szobrot először 1847. május 24-én állították fel Szolnokon. Bő másfél évszázaddal később, közadakozásból felújították, és eredeti helyétől kicsit távolabb, újból felállították.

Egy helyi hős emléke

Takács Vendel mindössze 55 éves volt, amikor egy januári, hétfő reggelen a Kőtelekről Szolnokra tartó busz kormánya mögött rosszul lett. Utolsó erejével megállította a járművet, megmentve ezzel hatvan ember életét. A szolnoki buszpályaudvar 7-es kocsiállásánál emléktábla őrzi nevét.

Megmentőnk emléke

"Magyarország megmentőjeként" is emlegetik Benedetto Odescalchit, aki XI. Ince pápaként sokat tett a török kiűzéséért. Ennek ellenére az országban egy tér, utca, szobor és a szolnoki dombormű hirdeti közterületen az emlékét. Ez utóbbi egyben Szolnok egyetlen pápának állított emléke is.

Nyoma sincs emlékkő

Annyira nyoma veszett, mintha soha nem is állt volna Szolnok határában, az Abonyi út végén, a Tanácsköztársasági emlékkő. A város eltűnt szobrai, Szolnok szocialista emlékművei közül is mindig kifelejtődik, pedig legalább húsz éven keresztül volt egyik helyszíne a Forradalmi Ifjúsági Napok eseményeinek.