Horváth Lili A szerdai gyerek című filmjének nézése közben, néha azon kaptam magam, hogy úgy éreztem, nem játékfilmet, hanem dokumentumfilmet nézek. Így visszagondolva, ebben több dolog is közrejátszhatott.

Egyrészt az a végtelenül lepusztult, szomorú környezet, ahol a film jelenetei játszódnak. A szocreál művelődési ház, az egykor talán szebb napokat látott szegénysor, a rémisztő állapotú gyermekotthon, na és a többször mutatott undorító vasútállomás. Kétségem sincs afelől, hogy Fehér Károly producer csapatának egy fillért sem kellett költenie a megfelelő helyszínek kialakítására. Egy nap alatt bármelyik magyar városban találtak olyan helyeket a jeleneteknek, ahol bármiféle beavatkozás nélkül, azonnal kezdhettek forgatni. Ezzel pedig a Szerdai gyerek című játékfilm már-már dokumentarista módon mutatja meg, hogy Magyarország kevésbé napfényes oldalai milyen reménytelenül sivárok.

Másrészt a dokumentumfilm érzéshez hozzájárult a színészek játéka is. Az egyébként nem színész, a forgatás idején 19 éves Vecsei Kinga hibátlanul alakítja a gyermekéért küzdő, egykori intézetis leányanyát. Nemcsak a jelenlétével, a tekintetével hiteti el a nézővel, hogy ő valóban a szerencsétlen sorsú Maja, de a beszédstílusával, az elképesztően zárt artikulációjával is. A valóságban egyébként művészeti tanulmányokat folytató fiatal hölgy biztos, hogy nem így beszél, így le a kalappal a kitartás előtt, amivel ezt a rettenetes beszédstílust hozzárakták a karakteréhez.

Vecsei Kinga kiváló partnere a kilátástalan hétköznapokat bűnözőként átélő, egyébként látványosan unatkozó Antal Zsolt, illetve a Majába reménytelenül szerelmes, fiatal telepi srác. De zseniálisak a film alaptörténetét jelentő szociális vállalkozói program többi, roma szereplői is, akik méltó partnerei a profi színészeknek. Például a vágott szájú pitiáner bűnözőt alakító Nagy Ervinnek, a művelődési házat vezető Lukáts Andornak, vagy a végre ismét filmekben is foglalkoztatott Börcsök Enikőnek.

Természetesen Thuróczy Szabolcsnak is. Aki nálam, ezzel az alakításával egyértelműen elnyerte az év magyar férfiszínésze díjat. Thuróczyt, aki többnyire a fővárosi alternatív színházi világban mozog és alakít immár két évtizede zseniálisakat, a hazai filmipar is sokat foglalkoztatja, bár eddig többnyire csak apróbb, de emlékezetes mellékszerepeket kapott. Ez alól kivétel az HBO korábbi Társas játék illetve a most futó Aranyélet című sorozatai, amelyeket a hazai sorozatgyártás csúcsának tekintenek jelenleg. És amelyekben Thuróczy inkább a marcona vagy a bunkó vagy a gengszter figurákat szokta hozni. Most azonban egy érzékeny, kedves, segíteni akaró szociális munkás. Hitelesen. Nem akarok túlzásokba esni, de a 40-50-es korosztály legkiválóbb magyar színésze.

Most A szerdai gyerekben, ami sajnos nem lesz közönségfilm. Hiába halmozza ugyanis a díjakat, érzékelhető mögötte komoly PR munka, reklám nélkül kevesekhez fog eljutni a híre. Pedig hibátlan a történet és a megvalósítás is, ráadásul egyetlen másodpercre sem engedni elkalandozni a figyelmet. A szó legjobb értelmében vett mozi – rólunk.

(A film rendezőjével 2015. november 30-án, a 18.00 órás filmvetítés után beszélgetek a Tisza moziban)