2025.08.27. (szerda)

bSZ2011: A könyvtár

bSZ2011: A könyvtár

Dátum:

Sokáig nem értettem, hogy a hatvanas években készült képeslapokon miért látszik egy lőtorony a megyei könyvtár mai épületének tetején. A hatalmas vörös csillagra pedig csak akkor találtam magyarázatot, amikor elkezdtem kutakodni az épület múltja után.

A Kossuth tér és a Tisza Antal utca sarkán álló, ma már kétemeletes, sárga klinkertéglás ház, ahol 1997 óta a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár működik, építése óta sok mindennek otthont adott már, és az elmúlt bő évszázad alaposan nyomot hagyott a homlokzatán.

Kósa Károly fellelhető dolgozatából tudható, hogy az épületet 1891-ben emelték. Mégpedig úgy, hogy az év májusában bontották el a korábban itt álló Fehér ló fogadót, és novemberben már el is foglalhatta az épületet a Pénzügyigazgatóság. Építését Szolnok 1876-os megyeszékhellyé válása indokolta, ami után előbb felépült a megyeháza első része (1878), majd a városháza (1884) és törvényszék, azaz a mai bíróság (1891) is.

Az eredetileg csak egyemeletes épületet Hofhauser Antal tervezte, és Milkó Vilmos valamint Vaskovits Antal irányításával épült. A XX. század elejéről származó képeslapon látszik, hogy az épület bejárata a tér felőli homlokzaton, nagyjából a mai kávézó helyén volt, egy oszloppárral megtámasztott erkély alatt. A régi anzikszon az is kivehető, hogy az épület sarkán, a mai bejárat fölött stukkódíszítés volt, ami Kósa Károlytól tudhatóan, a város pelikános címerét ábrázolta.

A Kossuth teret ábrázoló képeslapok időbeli elhelyezését segíti az egykori Pénzügyigazgatóság épületének 1921-ben bekövetkezett bővítése, amikor egy újabb emeletet húztak az épületre. Illetve ekkor került a pelikános címer fölé a magyar címer is, amiket aztán a második világháború után levertek.

Az 1892 óta Kossuthról elnevezett téren álló épület földszintjét – ahogy a tér szinte valamennyi épülete esetében – üzletek foglalták el, a két világháború között például a Schwarcz testvérek boltja. Ez a szokás egy rövid ideig a második világháború után is élt még, hiszen amikor 1946-47 körül az Adóhivatal foglalta el az épületet, a földszinti helyiségekben Népbolt működött.

Az épületbe 1950-ben – az addig a megyeházán működő – Szolnok Megyei Közlevéltár költözött, amit az is indokolt, hogy az intézmény 1952-től a községek és városok iratanyagát is kezeli. A levéltár azonban nem sokáig működött itt, mivel város első felsőoktatási intézményének, a Szolnoki Műszaki Egyetemnek a fővárosba költöztetése után, annak helyére, a bíróság épületébe tette át székhelyét.

A kiürült – gyanúm szerint inkább kiüríttetett – házat az 1956-os forradalom napjaiban, az addigi állampárt helyébe lépő Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) megyei bizottsága foglalta el. Az 1957-es költözésben minden bizonnyal közrejátszott az is, hogy a mai Baross és Mária utcák sarkán álló egykori pártház kétes emlékével is szakítani akart az új párt. Az MSZMP azonban szintén nem sokáig volt a ház lakója, hiszen 1965-re elkészült a város első modern épülete, a Baross és a Ságvári sarkán mai is álló, a népnyelvben Fehérházként emlegetett pártház. Viszont ez a 8 éves Kossuth téri tartózkodás elegendő volt arra, hogy a mai könyvtár tetejére felkerüljön az a bizonyos lőtorony, amiből az egész teret, és az oda vezető utakat szemmel lehetett tartani. (Gondolom, a jobb félni, mint megijedni elv alapján döntöttek az építéséről.) Illetve ekkoriban kerülhetett a ház tetejére a hatalmas, neon vörös csillag is, hasonlóan az ekkor tanácsházaként számon tartott városházához.

Hogy a mai könyvtár épületében 1965-ben ki költözött, számomra nem teljesen világos. A fellelhető dokumentumok egy része szerint az 1962-ben alapított Tiszaparti Gimnázium kapta meg kollégium céljára. Találtam viszont olyan dokumentumot is, ami szerint a Tiszaparti csak 1985 és 1996 között működtetett itt kollégiumot. Az biztos, hogy a nyolcvanas évek második felében itt lánykollégium üzemelt, ahol a város gimnáziumaiba járó, de vidéken élő lányok laktak. De tudok olyan egykori lakóról is, aki a nyolcvanas évek első felét töltötte itt, és úgy emlékszik, akkoriban az elsőn fiúk, a második emeleten pedig lányok laktak.

Az azonban biztos, hogy a kilencvenes évek közepén döntés született a megye szégyenének számító, akkoriban a múzeummal egy fedél alatt működő könyvtár ide költöztetéséről. A felújítás, illetve a mögötte lévő házzal való egybeépítés révén 1997 augusztusára készült el a város és a megye rangjához is illő, olvasói szemmel nézve korszerű, kényelmes és tetszetős épület.

 

EZ A CIKK ELŐSZÖR 2011. NOVEMBER 28-ÁN JELENT MEG A BLOGSZOLNOKON

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

A Vörös Hadsereg Szolnokon (1.)

Negyedszázaddal ezelőtt még dübörögtek Kelet felé azok a vasúti szerelvények, amelyek a kivonuló szovjet csapatokat szállították el Magyarországról. Ezzel Szolnokról is eltűntek az "orosz" katonák, akik a város négy pontján állomásoztak 45 évig, ideiglenesen. Például a Százados úti laktanyában.

Volt élet a pincékben

NYI: A legendás Sarudi butik is egy pincében volt a néhai Ságvári körúton, amíg a mai bank miatt el nem takarították. Az is egy olyan régi "vágású" épületben volt, ami elképzelhetetlen lett volna pince nélkül. Kocsmák, boltok, műhelyek, szerkesztőségek, nyelviskolák működtek az alagsorokban.

60 gyertya

Hossza 189,14, szélessége 14 méter. Elvileg az első állandó Tisza-híd elkészülte után 400 évvel avatták fel, a valóságban a jubileumi esztendő után 13 nappal. A harmadik vasbeton szerkezetű műtárgy ezen a helyen, elődei 33 és 16 évet éltek meg. A neve nincs szolnoki, belvárosi híd éppen 60 éves.

Drótszamár kikötők

A városi bringázáshoz nemcsak egy jó drótszamár és biztonságos kerékpárutak kellenek, hanem olyan tárolók is, ahonnan úgy vehetjük ki a járgányunkat, ahogyan beraktuk oda őket. A szolnoki kerékpártárolók skálája széles: a vacaktól a használhatóig, a régitől az újig.