2025.08.26. (kedd)

Centrum-sarok tűz tábla

Centrum-sarok tűz tábla

Dátum:

Senkit sem szeretnék megbántani, de úgy érzem, a történelmi hűség kedvéért néhány gondolattal fontos kiegészíteni azt az emléktáblát, amit tisztelendő módon, április 11-én helyezett ki az Árkádra a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság.

Senkit sem szeretnék megbántani, de úgy érzem, a történelmi hűség kedvéért néhány gondolattal fontos kiegészíteni azt az emléktáblát, amit tisztelendő módon, április 11-én helyezett ki az Árkádra a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság.

Először is fontosnak tartom leszögezni, hogy örülök az Árkád Kossuth utca felőli oldalára kikerült emléktáblának. Elsősorban azért, mert a szolnokiak közös emlékezetében élénken élő katasztrófára emlékeztet, másodsorban pedig egyértelműsíti bekövetkezésének dátumát. Mert, lentebb részletezendő okokból kifolyólag, sokan úgy gondolják, hogy a régi Centrum, vagy a Centrum-sarok a hetvenes években égett le és pusztult el. Pedig nem, hanem amint azt most már emléktábla is rögzíti, a nevezetes tűzeset 1969. április 11-én történt.

Egy percig el nem vitatva a huszonöt ember, köztük hat gyerek életét megmentő hős tűzoltók érdemeit, azért számomra fájó, hogy „egy épület” megsemmisüléséről szól az emléktábla.

Szerintem ugyanis, ha már közterületen, a város múltjának egy pici szeletére emlékeztető táblát helyeznek ki, akkor az „egy épület” helyett nyugodtan kiírhatták volna a Nerfeld-palota illetve a Centrum-sarok megnevezést. Hiszen abban a 45 évvel ezelőtti tűzben az 1929-ben, Nerfeld Ferenc, sikeres helyi kereskedő által felépített Nerfeld-palota rongálódott meg, amiben átadásakor nemcsak polgári lakások voltak, de Meinl Gyula 53. magyarországi üzlete és a Fenyves áruház is. Aminél persze a mai szolnokiak sokkal jobban emlékeznek az államosítás utáni Alföld áruház, illetve Centrum elnevezésekre, ami miatt sokak számára ez a hely még mindig a Centrum-sarok.

És, ha már esküszöm az „érted vitatkozom, nem ellened” mentalitásommal belekötöttem ebbe a táblába, akkor azt is fontosnak tartom rögzíteni: 1969. április 11-én sem „egy épület”, sem a Nerfeld-palota, sem a Centrum-sarok nem semmisült meg. Maximum megrongálódott. Amire a legjobb bizonyíték, hogy a „megsemmisült” épület lakásaiban még évekig laktak, és majd csak egy bő félévtized múlva kezdték el lebontani. Véleményem szerint nem azért, mert menthetetlen volt. Hanem mert a korabeli városvezetés az ilyen és hasonló régi épületek kiváltásában – lásd Nemzeti Szálló -, átalakításában – lásd Kintzler-ház -, elpusztításában – lásd Steiner-ház – látta a városfejlesztés követendő irányát.

Nem tudom, hogy a magánházak város közterületeire néző falaira kihelyezendő emléktáblákra vonatkozik-e bármiféle szabály, kell-e hozzájuk engedély. Abban azonban biztos vagyok, hogy kihelyezésük előtt nem ártana a szöveget átgondolni. Mert lehet, hogy nem közpénzből készülnek, és nem középületre kerülnek, de mint ebben az esetben is látjuk: közünk van hozzájuk.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Sokszorozott lányunk

Szolnok mellett Szentendrén és Nagyatádon még áll egy ugyanilyen szobor, csurgói és ózdi "testvéreinek" viszont bizonytalan a sorsa. Miként a pontos címét, úgy születése és felállítása évét sem lehet megállapítani Kucs Béla nőalakjának. Ami mindenütt szökőkút mellett térdelt.

Az egyik legismertebb „szolnoki”

A Monarchiában született, az első világháború végén szerzett orvosi diplomát, a koalíciós évek utolsó pillanatában lett akadémikus, a Rákosi-korban tanszékvezető egyetemi tanár, hogy 1959-ben munka közben érje a halál. Rendszerek jöttek, rendszerek mentek Hetényi Géza orvosi munkássága megkérdőjelezhetetlen maradt. 45 éve köztünk "él".

Kablay Lajos mellszobra

Lassan másfél évtizede áll a róla elnevezett téren Kablay Lajos posztumusz ezredes mellszobra. Bevallom, eddig nem sokat tudtam arról az emberről, aki lényegében 1956-ban megmentette Szolnokot a vérontástól és a jelentősebb pusztítástól. Igyekszem pótolni.

Verseghy Ferenc mellszobra

A Verseghy parkban 81 éve felállított Verseghy Ferenc szobor legalább két elsőséget is magáénak tudhat, amelyek azonban két érdekes kérdést is felvetnek. Mindezek mellett nyugodtan kijelenthetjük, hogy Borbereki Kovács Zoltán bronzszobrát egyedülállónak, szolnoki különlegességnek is tekinthetjük.