2025.08.27. (szerda)

Felhőt nem karcolónk

Felhőt nem karcolónk

Dátum:

Az ország huszonkilencedik, tizennyolcadik, de akár hetedik legmagasabb épülete is lehet a Ságvári és Ady Endre utak kereszteződésében tornyosuló vízügyi székház. A helyezés attól függ, hogy az épület 65 vagy 71 méter magas, és melyik listát nézzük. Az azonban biztos, hogy Szolnok második legnagyobb házában jártunk.

A kora tavaszi délelőttön a hatalmas szürke ház árnyéka a buszpályaudvarig ér. Mint egy óriási napóra mutatója, úgy jár körbe a ház árnyéka a városközpontban. Az ablakokról visszaverődő napfény mintákat fest a környék betonjára. Tiszta időben a Mátráig ellátni, március közepén azonban csak a város határai látszottak a tetőről.

vizugyi-parkoloA tetőre azonban nem egyszerű – és vezető nélkül nem is lehet – kijutni. Az 1975 áprilisában átadott irodaház hivatalosan 16 emeletes, azonban a földszint és az első irodaszint között, valamint a 16. emelet fölött is található egy-egy – kis belmagasságú – szerelőszint. Ezekhez jön a különleges 17. emelet, ahol a liftházak, két víztároló, a kazánok és az épület karbantartóinak műhelyei kaptak helyet. Kevés ilyen panorámájú műhely lehet az országban.

A két nagybefogadó képességű lift közül az egyik a 16. emeletig visz, onnan pedig lépcső vezet a tetőre. Az ajtó a középső tömb fölé nyílik, ha a két oldalsó tömböt is meg akarnánk közelíteni, akkor a lifteknek és a lépcsőházaknak otthont adó, ablaktalan tornyok tetején is át kellene másznunk. Egyesek szerint 65 méter magas az épület, míg mások 71-re tippelik. A különbség minden bizonnyal a tetőből kiemelkedő két torony miatt lehet. Az azonban biztos, hogy elképesztő a kilátás az antennákkal és madárürülékkel díszített tetőről.

 

Miértek?

A szolnokiak köztudatában vízügyi székházként élő épületet minden bizonnyal a város alapításának 900. évfordulójára és/vagy „hazánk felszabadulásának” 30. évfordulójára adták át.

vizugyi-kulsoTegyük mindjárt hozzá: abban az időben nemcsak Szolnokon épültek úgynevezett magas házak. Szolnok első toronyházát 1970-ben – Lenin születésének 100. évfordulóján – adták át a Zagyva túloldalán. A város legmagasabb épületét, a 81 méteres, úgynevezett 24 emeletest szintén 1975-ben avatták. Nem sokkal később vették használatba a fővárosban a SOTE Nagyvárad téri elméleti tömbjét – 89 méter -, illetve a hányatott sorsú pécsi toronyházat – 84 méter -, amelyik a mai napig a világ egyik legmagasabb, lakatlan lakóépülete. Toronyházzal szinte minden megyeszékhely büszkélkedhet, hiszen Debrecen, Salgótarján, Miskolc is kapott ilyet, de még Gyöngyös is felkerült a listára.

Miért? Felvetődik a kérdés, hogy a hetvenes években, a nem túl magas telekárak mellett, miért kellett az akkoriban még tízemeletes házzal is alig büszkélkedő városokba toronyházakat építeni. Magyarázat egyelőre nincs. Elfogadott álláspont, hogy a korabeli városi és megyei – tanácsi és párt – vezetők gigantomániája és versengése állhatott a beruházások hátterében.

 

Hatból tizenhat

vizugyi-tetokepAz 1976-tól belakott vízügyi székházat hat korabeli cég építtette a helyi Állami Építőipari Vállalattal (ÁÉV), és mintegy 400 dolgozójuk foglalta el a körülbelül 12 ezer négyzetméternyi irodákat, és a 3 ezer négyzetméternyi kiszolgáló helyiségeket. A legnagyobb tulajdonos és használó az akkori vízügyi igazgatóság volt – innen a ház közkeletű neve -, és a kilencvenes évek elejéig a cég dolgozói – mint egy üzemegység munkatársai – gondoskodtak az épület karbantartásáról. Volt idő, amikor az épület működését a mai napig irányító Szakáll Julianna keze alatt 28-an dolgoztak. Működött a házban külön újságos, büfé és vállalati étkezde is.

A rendszerváltásig a két lifttorony között – mind a két oldalon – egy-egy világító vörös csillag díszelgett az épületen, a figyelmes szemlélő a mai napig felfedezheti a kuntúrjaikat. Kevésbé feltűnőek a lifttornyok tetején lévő csörlők, amelyek segítségével, a nagy ünnepek idején – április 4., november 7. – földig érő vörös és nemzeti színű lobogókat feszítettek mindkét oldalra. Szakáll Julianna úgy emlékszik, ha pár nappal az ünnepek előtt nem voltak kint a zászlók, már csörgött a telefonja.

Az elmúlt két évtizedben azonban nemcsak ez változott meg az épület életében. Az egykori hat tulajdonos helyett ma tizenhat gazdája van a háznak. Akad, aki csak egy kis irodát birtokol, más egy-két szintet, és olyan is van, aki szívesen szabadulna tulajdontól. Az egykori üzemegység ma egy társasház, amit 12 ember üzemeltet, évente közel 80 milliós költségvetéssel.

 

(Ez a cikk március végén jelent meg először.)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Súlyos jubileumi ajándék

(NYI) A Szolnok fennállásának 900. évfordulójára szervezett ünnepségeknek nemcsak számtalan közintézményt "köszönhetünk", hanem várostörténeti vonatkozású könyveket és művészeti alkotásokat is. Ez utóbbiak között természetesen tömegtermék is akadt, mint például Simon Ferenc domborműve.

Amiről a térkép mesél

(NYÁR) Nem tudom, hogy egy alig negyvenéves térkép nevezhető-e réginek. Abban azonban biztos vagyok, hogy a Szolnokról valamikor a hetvenes évek elején készített térképek izgalmas dolgokról mesélnek. Például a régi Tabánról, az állomás környékéről vagy a Tiszaligetről.

OT Szolnok (2.): Piros olasz ritkaság

Ez a piros Alfa Romeo Alfetta GTV a gyártása évében, 1978-ban is ugyanolyan feltűnést keltett volna Szolnok utcáin, mint mostanában, amikor Krizsán Zoltán, aki három éve tulajdonosa, beindítja műremekét. Nemcsak beszélgettünk az autóról, de mentünk is egy kört vele a városban.

Vándorló amforák

A Tisza szálló és a belvárosi híd, valamint a megyeháza és a Tisza által határolt parkban eredetileg nemcsak két szökőkút, de négy, évszámmal ellátott, talapzaton álló virágtartó is volt, plusz egy zenepavilon. Mára egy szökőkút és három "amfora" maradt, de ez utóbbiak se az eredeti helyükön.