Szentháromság a Gábor Áron téren
Az MTI és a MAFIRT fotóinak értékét nemcsak maguk a képek adják, hanem a hozzájuk tartozó, általában a fotósok által megadott magyarázószövegek. Ezek általában segítenek azonosítani a kép készítésének helyét és idejét. Igaz, a helyszíneket már néhány évtized távlatából sem könnyű egyértelműsíteni, hiszen ennyi idő alatt rengeteget változtak a települések utcaképei, szerkezetei, elnevezései, épületei.
Itt van például Kovács Géza 1947-ben készült képe, amit a leírása szerint Szolnokon, a Gábor Áron téren rögzített a Szentháromság-szobor mellett. Fel kell tennem a kérdést, hogy biztosan jó a képszöveg?
A dátumot nem vitatnám. Azt azonban igen, hogy a képen Szentháromság-szobor lenne. Alakja és formája szerint ez inkább a szolnoki Mária-szobor, amely jelenleg a Szabadság tér és a Pólya Tibor út találkozásánál áll. Szolnok legrégebbi, máig fennmaradt szobra nem biztos, hogy mindig ezen a helyen volt, az azonban elég valószínű, hogy 1930-ban már a mai helyén állt. Így kicsi a valószínűsége, hogy a második világháború után átvitték volna a Gábor Áron térre.
Persze lehet, hogy tévedek, és a kép valóban a Gábor Áron teret mutatja, és 1947-ben állt a városban egy másik, a Pólya Tibor úti Mária-szoborhoz hasonló emlékmű.
Segítsenek! Hol készült ez a kép?
Konflis Szolnokon, de hol?
Az MTI képfelirata szerint a mellékelt fotó 1969. augusztus 15-én készült Szolnokon. Amiben azért nem kételkednék, mert a kép kódja egyetlen számmal tér el azoktól a fotókétól, amelyek az akkor megnyílt Jólét ABC-ről készültek. Persze a számok összekeverése vagy elírás is belefér a múltba.
Elfogadva, hogy ezt a felvételt valóban Szolnokon készítette az MTI fotósa, segítséget szeretnék kérni abban, hogy beazonosítsuk a fotózás helyét. Támpontot jelenthetnek esetleg a kép hátterében parkoló Ikarusz buszok. A hatvanas évek végén ez két helyen lehetett a városban: a Szabadság tér környékén, a Varga és a bíróság melletti utcákban, ahol a korabeli helyközi „buszpályaudvar” működött. Illetve a vasútállomás környékén, ahonnan ugyancsak indultak autóbuszok. Ugyanakkor a macskakő, a kialakított park és a háttérben lévő földszintes házak együttese egyik fenti helyre sem illik.
De, akkor hol várakozhatott a korabeli személyszállító iparos? És, ha valóban Szolnokon, akkor esetleg emlékszik még rá valaki? Ki ő?
Híd és népművészeti alkotás
Ez az 1977-es színes felvétel, a hozzá tartozó szöveg szerint a Tisza-parton, a híd közelében készült, és egy „fafaragó népművészeti alkotás” látható rajta. Ha elfogadjuk, hogy Sarkadi János fotóriporter valóban Szolnokon készítette ezt a képet, akkor ez a faragvány vagy a mai Verseghy-parkban, vagy a túlparton, az egykori Megyei Tanácsi üdülő területén állhatott.
Azonban jobban megnézve a képet, egészen biztos vagyok abban, hogy téves a felirata. Ezt a fotót nem Szolnokon készítették. A híd alakja még csak-csak stimmel, ám, ha átnézünk alatta, akkor a távolban egy újabb hidat látunk, egy hasonló szerkezetűt, mint amilyen Szolnokon 1946-62 között állt. De a szolnoki, belvárosi hídtól látótávolságban 2011-ig nem volt másik Tisza-híd, tehát ennek az MTI képnek rossz a felirata.
Na, de akkor hol készült a kép? Szegeden biztos, hogy nem. Esetleg Tokajban?
