2026.04.12. (vasárnap)

Hol a Szigony és az Őr?

Hol a Szigony és az Őr?

Dátum:

(NYÁR) Melyik volt az Őr utca és honnan hová tartott a Szigony utca? A kívülállók számára érthetetlen és felesleges felvetések. Mint az, hogy a háború előtt hol és milyen benzinkutak voltak a városban. Vagy vezetett-e sín a Tisza Szállóig, és a hatvanas években, hol igazoltattak koncert után a zsaruk.

Még mindig nem dolgoztam fel teljesen azt a számomra teljesen új információt, miszerint az egykori szolnoki zsinagóga Galériává alakítása előtt cukorraktár volt. Ennél kevésbé ütött szíven, hogy az épületet körbevevő vaskerítés egyes darabjai az elbontás után – valamikor a hetvenes években – valamelyik pártfunkci udvarára kerültek. Épp úgy nem lepődnék meg azon, ha ez igaz lenne, amint azon sem, ha kiderülne: csak a gazdag szolnoki legendárium epizódjáról van szó. Az viszont bosszant, hogy évek alatt se vettem észre ennek a kerítésnek a megmentett elemeit a művésztelep kertjében.

De hát az ilyen sztorikért érdemes Szolnok múltjáról olyanokkal beszélgetni, akiket tényleg érdekel a város története. Ráadásul nyitott szemmel járnak, és amit látnak, azt meg is osztják másokkal.

Életemben nem hallottam az Őr utcáról, holott bogarásztam már néhány régi térképet. Pedig a Tisza mozi környékének múltját nem lehet anélkül felidézni, hogy ne tisztázzuk az Őr és a Szigony utcák elhelyezkedését. Pontosabban azt, hogy a Belvárosi Iskola és a mozi között a kettő közül melyiknek a csonkja maradt meg. Már csak azért sem mindegy, mert az egyik ilyen utca a valamikori szolnoki tűzoltósághoz is elvezetett. Sőt, az egyik nevezett utcából nyílt a város egykori szabadtéri színpada is.

Igen, az a színpad, amin a hatvanas években például egy neves angol zenekar is fellépett. És akiknek a koncertje után a zsaruk itt-ott igazoltatták a kulturáltan szórakozó fiatalokat. De persze ezekre nem én emlékszem. Meg arra sem, hogy a valamikori Árkád presszóban milyen színvonalas irodalmi estek voltak, a Múzeum étteremben meg a kor legnépszerűbb hazai zenekarai játszottak. Nem. Ezeket azoktól tudom, akik vasárnap este eljöttek a Tisza moziba, hogy meghallgassák, mit tudok a környék történetéről, és akikkel utána hosszan beszélgettünk. Mindenről. Témát, témába öltve.

Mehettek-e vonattal a Tisza szállóba az egykori vendégek? A Tallinn városrész melyik lépcsőházában laktak orosz katonák? Hol volt a szolnoki kertmozi? Van-e kép az első szolnoki benzinkutakról? Kell ezekről beszélgetni. Miért ne?

Persze tudom, a kívülálló számára agyamentek, akik ezzel töltik az idejüket. Ha meg még azt is hozzáteszem, hogy a beszélgetés után, szakadó hóesésben és sötétben néhányan képesek voltunk a Szigony és Őr utca vita eldöntésére bizonyítékokat keresni! Hát igen. Ezt csak az értheti meg, aki hozzám hasonlóan tud örülni a Belvárosi Iskola nagytemplom felőli sarkán, embermagasság fölött található, láthatóan többször lefestett, pléh utcatáblának. Ami egyértelműen bizonyítja, melyik utca hol van.

(Ez az írás február 7-én jelent meg először.)

Előző cikk
Következő cikk

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

A kukák helye

Önök szerint probléma Szolnokon a háztartási szemétgyűjtők idegenek általi át- és széttúrása? És az, hogy vannak olyanok, akik közterületen gyűjtik és tárolják a háztartási hulladékukat?

Melyik kikötőbe tartunk?

Mekkora város lesz, lehet Szolnok 2050-ben, ha igazak az előrejelzések, miszerint Magyarország lakossága addig további 10%-kal csökken. Tartalékok? Vonzóvá tétel? Vagy kisebb lélekszám?

16+

Négyezer, nyolcezer, tizenkétmillió, nem számszerűsíthető. Akik az elmúlt 16 évben egyszer is olvasták a blogSzolnokot március elején, talán sejtik, miről beszélek. Tizenhétbe léptem.

Már bárhol szabad

A Kossuth téri dohánybolthoz a szökőkúton keresztül autóval érkezni, majd a forgalom elől elvileg elzárt területen vészvillogóval várakozni, az a kategória, amire már alig vannak szavak.