2025.08.27. (szerda)

Kandó Kálmán emléktábla?

Kandó Kálmán emléktábla?

Dátum:

A róla elnevezett téren álló épület falán találjuk Kandó Kálmán szolnoki emléktábláját. Tudja, hogy merre keresse ezt a teret? A közterületet megtalálva sem biztos, hogy észreveszi az emléktáblát. Ha pedig elolvassa, talán önben is felmerül néhány kérdés.

A róla elnevezett téren álló épület falán találjuk Kandó Kálmán szolnoki emléktábláját. Tudja, hogy merre keresse ezt a teret? A közterületet megtalálva sem biztos, hogy észreveszi az emléktáblát. Ha pedig elolvassa, talán önben is felmerül néhány kérdés.

Kandó Kálmán szolnoki emléktáblája a Tallinn városrészben – az egykori Vosztok lakótelepen -, a valamikori Tallinn mozi épületének falán található. Az emléktáblán szereplő szöveg szerint, azt 1988-ban állíttatta a TITÁSZ Szolnoki Üzemigazgatósága, mégpedig a magyarországi közcélú villamosenergia-szolgáltatás 100. évében. (Lehet, hogy nem is Kandó emléktábla?) Kandó Kálmánról pedig megtudjuk, hogy a hazai villamosítás nagy egyénisége, a vasútvillamosítás úttörője.

De miért kellett abban a centenáriumi évben éppen ott – akkoriban a Vosztok úton -, éppen Kandó emlékére táblát elhelyezni? (A fiatalabban kedvéért pedig: mi az a TITÁSZ?)

Kezdjük azzal, hogy Kandó Kálmán vitathatatlanul az egyik legnagyobb magyar feltaláló, akinek ötletei és szabadalmai nemcsak itthon ismertek. A nemesi családból származó Kandó a fővárosban született, majd a híres Fasori Gimnázium után a Műegyetem elődjén szerzett diplomát, és leginkább a vasútvillamosítással, illetve a gazdaságosan használható villanymozdonnyal írta be nevét a történelembe. Már 1900-ban javaslatot tett a vasutak villamosítására, az első világháború után a Ganznál betöltött vezérigazgatói állásáról is inkább lemondott, hogy csak ezzel foglalkozhasson. A villamos vontatás menetrendszerű beindítását azonban nem érhette meg, egy évvel korábban, 1931-ben elhunyt.

Vitathatatlan, hogy a hazai villamosítást is segítették a találmányai, de amikor Magyarországon 1888-ban megindult a közcélú villamosenergia-szolgáltatás, Kandó éppen csak elkezdte egyetemi tanulmányait. Tehát számomra nem egészen világos, hogy a hazai villamosenergia-szolgáltatás emlékére állíttatott emléktáblára miért került Kandó? Azzal együtt, hogy Kandó tevékenysége és a villamosítás is megérdemelne ennél komolyabb emlékhelyet Szolnokon.

Igaz, ez utóbbinak talán 1996-ban kellett volna táblát állítani, ugyanis Szolnokon csak 1896-ban kezdődött meg a villamosenergia-szolgáltatás kiépítése. Nyolc évvel Mátészalka után.

Tehát, ha se Kandónak, se az 1988-ban ünnepelt centenáriumnak nincs köze Szolnokhoz, miért tartották fontosnak a TITÁSZ-nál az emléktábla kihelyezését, és miért éppen itt? A Tallinn Filmszínház ugyanis 1988-ban még a Vosztok úton állt, a mozi körüli út csak évekkel később vette fel Kandó Kálmán nevét.

Egyetlen halvány magyarázattal tudok szolgálni. Az Állami Villamosenergia-szolgáltató Vállalatból 1951-ben hozták létre a hat regionális szolgáltatót, amelyek közül az egyik a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat, azaz a TITÁSZ lett. A debreceni központtal működő cég szolgáltatott Szolnokon is, sőt komoly munkáltatónak számító üzemigazgatósága is működött a városban. És mivel Mátészalka is a TITÁSZ területén van, úgy gondolhatták, a 100 éves évfordulón a cég által ellátott településeken emléktáblával lehet erről megemlékezni.

Mert mi másért került volna a Tallinn Mozi falára ez a szerény kis emléktábla, ami szerencsére eddig mindig túlélte az épület tulajdonos- vagy bérlőváltásait. Igaz, a koszorú felakasztására alkalmas kampónak már csak a helye van meg.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Kiszabadított pákászcsónak

A közelmúltban növénygyérítés volt a Millér partján, így láthatóvá vált Nagy Kristóf és Kalmár Sándor éppen negyven éve egy négy méteres fatörzsre helyezett pákászcsónakja. Emlékműve egy olyan világnak, amely a Tisza szabályozásával, nagyjából másfél évszázada tűnt el Szolnok környékéről.

Egy hős honvéd emléke

A József Attila és a Százados út kereszteződésében, az egykori laktanya sarkánál immár 85 éve emlékeztet tábla egy 90 évvel ezelőtti balesetre, amikor a közeli kubikgödörbe beszakadó Oreskó Sára és Herbst Jenő szerelmespárt Hanzély Pál honvédhadnagy és társai megmentették, ám a tiszt életét vesztette.

Tánc a volt tánchelyen

Az egykori Szakszervezetek Művelődési Ház oldalsó bejárata fölött ma még ott van Andrássy Kurta János 1958-ban kihelyezett Tánc című domborműve. Bár az épület falai között sok tánc már nem lesz, bízzunk benne, hogy új funkciója mellett is a helyén maradhat ez a köztéri plasztika.

Centrum-sarok tűz tábla

Senkit sem szeretnék megbántani, de úgy érzem, a történelmi hűség kedvéért néhány gondolattal fontos kiegészíteni azt az emléktáblát, amit tisztelendő módon, április 11-én helyezett ki az Árkádra a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság.