2025.08.27. (szerda)

Két háború hős orvosa

Két háború hős orvosa

Dátum:

Minimum hat rendszerben, közel fél évszázadon át szolgálta Szolnokot Dr. Elek István, akinek egykori otthonára július elején került fel a Révi Norbert, szolnoki szobrászművész által készített domborműve. A város egykori tiszti főorvosának arcából két világégés tekint ránk.

Minimum hat rendszerben, közel fél évszázadon át szolgálta Szolnokot Dr. Elek István, akinek egykori otthonára július elején került fel a Révi Norbert, szolnoki szobrászművész által készített domborműve. A város egykori tiszti főorvosának arcából két világégés tekint ránk.

A Szolnokon született és elhunyt Dr. Elek István (1883-1958), egykori városi tisztiorvos emlékét 1990 óta utca őrzi. A Baross és az Ady Endre utcákat összekötő közterület, amely 1950 és 1990 között Dimitrov, bolgár kommunista vezér nevét viselte, azt megelőzően pedig Elek Dávid – ez nem vicc -, a várost 1883-85 között vezető polgármester emlékét őrizte. Idén július 3-a óta viszont portrédombormű is emlékeztet egykori lakóházán (Szapáry út 12.) Dr. Elek Istvánra, a város néhai orvosára és kiemelkedő közéleti személyiségére.

Az 1928-ban megjelent Szolnoki fejek című könyv szerint Dr. Elek István – akkor már a város tiszti főorvosa – itt végezte általános és középiskolai tanulmányait, majd a budapesti tudományegyetem orvosi karán diplomázott. Kórházi gyakorlatát a fővárosi Szent István, Szent László és Szent Gellért kórházakban szerezte, majd a Teleia rendelőben és Taufer tanár klinikáján dolgozott. Huszonhat évesen költözött vissza szülővárosába, ahol nemcsak rendelőt nyitott, de 1909-ben Szolnok tiszti orvosának is megválasztották. A kötetben is jelzett szeretetre és megbecsülésre nemcsak hétköznapi működésével, de a kommün és a város román ostroma idején tanúsított emberségével és segíteni akarásával is rászolgálhatott.

A Szolnoki fejek összeállítói nem sejthették, hogy Dr. Elek Istvánnak negyedszázad múlva, 1944-ben ismét kijut az ostrom alatti orvosi munkából. Sokakkal ellentétben nem hagyta el a pusztuló várost, hanem a Városháza földszintjén lévő patikában próbált segíteni a rászorulókon. A háború után, az úgynevezett koalíciós időkben megyei tisztiorvosként működött, hozzájárult a kórház felújításához, ám a kommunista hatalomátvétel után házába idegeneket költöztettek, ő pedig távozni kényszerült a városból. Csak nem sokkal halála előtt tért vissza Szolnokra.

A kiváló orvos kapcsán minden visszaemlékezés megemlíti, hogy nemcsak gyógyítóként hagyott nyomot a város életében. Amellett, hogy cikkeket, tanulmányokat írt, verseket fordított, előadásokat tartott, a Szolnok mellé tervezett Duna-Tisza csatornának is lelkes híve volt. Mindezek mellett alelnökölte a Szolnoki Művészeti Egyesületet, és sokat tett a Művésztelep háborúk utáni kárainak a helyreállításáért is. Nemcsak szervezte és segítette a helyi művészeti életet, de maga is komoly gyűjtőnek számított. Gyűjteményét a helyi múzeumnak adományozta.

Ezek alapján igazán szép gesztus, hogy a humanista orvos szolnoki emlékét egy ugyancsak a városban született, a Művésztelepen élő művész, Révi Norbert (1976) alkothatta meg. A fiatal szobrászművésznek nem ez az első szolnoki domborműve, hiszen tavaly avatták fel a Városháza emeletén Scheftsik István, néhai polgármestert mintázó portréját, 2014-ben pedig az Áchim úti iskolában Fényes Adolfról készült domborművét. Tavaly a Damjanich Múzeumban volt emlékezetes önálló kiállítása, 2016-ban pedig az Agórában mutatkozott be két művésztársával együtt.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Hiányzó Örkény

Fél évszázaddal ezelőtt olyan színházi előadást láthatott a szolnoki színház közönsége, ami mindörökre megérdemli a világpremier jelzőt. A Macskajátékot író Örkény István nemcsak a Szigligeti "házi szerzője" volt, de családi kötődése révén szolnoki is. És éppen neki nincs szobra a városban.

Kanizsa Tivadar-szobor

A szolnoki kötődésű, kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázóról tanuszodát és tantermet is elneveztek már a városban. Közös emléktáblán látható portréja a megyei múzeum épületében, önálló szobra pedig a Vas utcában áll.

Ferke tanítójának emléke

Csak feltételezem, hogy a Vártemplom plébániájának 1932-es felújítását követően, de még a második világháború előtt került a parókia kerítésoszlopára a Bárkányi János szolnoki tartózkodását megörökítő emléktábla. A ferences szerzetes volt az, aki írni-olvasni tanította II. Rákóczi Ferencet.

Olimpikon hátratett kézzel

Aktív sportolóként nem láthattam, edzőként és a Damjanich uszoda nélkülözhetetlen alakjaként, igen. Azt hiszem, Hasznos István nem attól lett Szolnokon legenda, hogy 1952-ben olimpiai aranyérmet nyert. Inkább azoktól a kilométerektől, amiket hátrakulcsolt kézzel tett meg a Damiban.